Több mint 1110 milliárd forint lesz idén az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya – jelentette be tegnap a Pénzügyminisztériumban (PM) Várfalvi István államtitkár. Ez hazánk bruttó gazdasági termelésének (GDP) négy százaléka. A PM az állami pénzalapokkal és a társadalombiztosítási alapoknál többletre számít: a tárca hozzávetőleg húszmilliárd forint bevételt prognosztizál. A kormányzat várakozása szerint a hiány januárban 27,5 milliárd forint lesz, a deficit az első negyedévben eléri majd az 581 milliárd forintot. Az év első három hónapjára tervezett deficit az éves hiány fele lesz. Ezt azzal magyarázta a tárca, hogy az év első felében több nagy összegű kiadás is esedékessé válik. Az első három hónapban fizetik ki ugyanis a tizenharmadik havi bér első két heti összegét, továbbá a tizenharmadik havi nyugdíj első két hétre eső részét. Ez összesen 120 milliárd forintot tesz ki, s ekkor utalják az agrártámogatásokat is.
A tavalyi adatokat ismertetve Várfalvi István elmondta: 2007-ben az államháztartás hiánya megközelítette az 1300 milliárdot, ami a GDP öt százalékának felelt meg. Az államtitkár kifejtette: ez az érték jobb, mint amire számítottak. A múlt évben a költségvetésbe 317 milliárd forinttal több folyt be, mint amennyit a pénzügyi kormányzat tervezett. Az állam főként az állampolgárokon spórolt, hiszen majdnem százmilliárd forinttal kevesebbet költöttek gyógyszertámogatásra és táppénzre, mint amennyit erre a célra előirányoztak.
A többletkiadásokról szólva Várfalvi közölte: a költségvetés 275 milliárddal költött többet. Ebből
75 milliárd forint volt a nyugdíjasoknak kifizetett időskori többletjuttatás, a tizenharmadik havi bérek előre hozott kétheti része hetvenmilliárdra rúgott, a Magyar Államvasutakra tavaly hatvanmilliárdot költött az állam. Tavaly az általános forgalmi adóból csaknem 2000 milliárd forint folyt be az államkasszába, a magánszemélyek által befizetett jövedelemadó 1300 milliárd forintot tett ki. A társasági adó 510 milliárddal, míg a jövedéki adó valamivel több mint 800 milliárd forinttal növelte a bevételeket.
Cséfalvay Zoltán gazdasági elemző szerint a legnagyobb probléma, hogy a kölcsönök után Magyarország lényegében az államháztartási hiánnyal megegyező öszszeget köteles fizetni. A kormány az adóterhek jelentős emelésével csökkentette ugyan a deficitet, ám ezzel a lépéssel visszafogta a gazdasági növekedést, aminek következtében hazánk a szomszédaihoz képest is jelentős versenyhátrányba került.

Ez nem ellenzék, hanem vírus, amit le kell gyűrni