Széláldozat

k ö n y v e s h á z

Hogy miféle számmisztika vezérli az Athenaeum 2000 Kiadó „hetvenes” sorozatát, amelynek köteteiben csodák, rejtélyek, csaták, legutóbb hetven felfedező utazás nyomába ered, valószínűleg sohasem tudjuk meg. Az album szerkesztőjéről viszont kiderül, a Sunday Times 1982-ben „az elmúlt két évtized legnagyobb felfedezőjének” nevezte; a szerzőgárda is impozáns: szerepel a névsorban léggömbpilóta és oceanográfus, professor emeritus és az év fiatal írója, hajóskapitány és hegymászó, de a babyboom kifejezés kiötlője és a nők történelmi szerepére szakosodott előadó is. Nagy durranás, gondoljuk, újabb szenzációktól hangos egyveleg, bizonyára pongyolán magyarra fordítva.
„A hétköznapi ember úgy vélekedik: ha nem indulunk el, hülyék vagyunk; ha elindulunk, de kudarcot vallunk, nem értünk hozzá. De ha sikerül, amit akartunk, akkor az egészet bárki más is megtehette volna” – fogalmazta meg Bertrand Piccard 1999-ben, amikor hőlégballonnal világ körüli expedícióra készült. Az, hogy a felfedezőknek dacolniuk kell a természeti erőkkel, az emberi teljesítőképesség határát feszegetik, veszélyek leselkednek rájuk, már-már közhely, ám Piccard olyan egyszerű igazságot mond ki, amely nem feltétlenül jut eszünkbe. „Megerősödtem abban az elhatározásomban, hogy elhagyom szeretteimet, nőket és férfiakat, és elhagyom az otthonomat, ahogyan a madarak is elhagyják fészküket” – olvashatjuk a berber születésű, XIV. században élt Ibn Battútánál. Tudományosan bizonyított, hogy létezik a vándorló szellemért, a mozdulás vágyáért felelős gén: a kockázatokat vállaló egyéneknél kimutatható a D4-7 allelomorf gén, míg az otthon ülők D4-4 génnel rendelkeznek. Mondhatjuk-e ezek után, hogy utazásra csábít e könyv?
Mindenesetre egyik ámulatból a másikba esünk. A kötet írói a százezer évvel ezelőtti afrikai kirajzástól napjainkig haladva nemcsak hetven „világrengető” felfedezőutat mutatnak be, hanem a mozgatóerőkre is kíváncsiak. „Indíték” lehet az éhség, a túlnépesedés kényszerítő ereje, hódítási szándék, kereskedelem, vallási vagy hazafias buzgalom, tudományos kutatás, hivatalos megbízatás, sarkallhat megszállottság vagy hírnévszerzés, de az is előfordul, hogy titok marad a motiváció.
Bizalmatlanságunk eloszlik: izgalmas, igényes nyelvezetű szemelvény a Hetven felfedező utazás földön, vízen, levegőben – civilizációnk foglalata. Átgondolt, olvasóbarát szerkesztéssel, tipográfiával: találó mottók, a szövegtestet tagoló közcímek, korrekt bibliográfia, forrásjegyzékek, betűrendes névmutató segíti a tájékozódást. (Lektorálta és szerkesztette Reviczky Béla, fordította Márkus János.) A színes térképek és illusztrációk nemcsak szemet gyönyörködtetők és leleményesek, információgazdagok is.
Az ember elérte a misztikus északot, ahol a tenger „megalvadt”, és a nap fel sem kel, máris nyugszik, meghódította a világ tetejét, vizsgálhatja az óceán mélyét, és nem csupán a földet tudja megkerülni számtalan módon, az űrben is járt. A régmúltban a felsebzett lábú utazó ágya a puszta föld, fedele a magasságos ég volt, a természetet pedig úgy szelídítette meg, hogy áldozatot mutatott be a szélnek. Ma a határ a csillagos ég!
(Hetven felfedező utazás földön, vízen, levegőben. Szerk.: Robin Hanbury-Tenison. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2007. Ára: 7490 forint)