Eltűnt potyautasok

Jelenleg Magyarországon nincs olyan hivatal, amelyik pontosan meg tudná mondani, hogy hányan dolgoznak minimálbéren az országban. A potyautasok elleni hajszában a kormány egy-másfél millió főről beszélt, miközben az Eurostatnak küldött hivatalos adataink szerint a dolgozók alig nyolc százaléka, vagyis csak 300-350 ezren tartoznak ebbe a körbe.

Zajlik a potyautasok elleni hajsza, csak azt nem lehet pontosan meghatározni, hogy kiket is sorol ebbe a körbe a kormányzat. A társadalombiztosítást „jogtalanul” igénybe vevők többségéről időközben kiderült, hogy állami alkalmazottak, s legfeljebb a hivatali nyilvántartás hiányossága miatt maradtak ki a rendszerből. Emellett emlékezetes, hogy a pénzügyminiszter a minimálbér kétszerese után fizetendő elvárt járulékalap bevezetésekor arra hivatkozott, hogy a dolgozók közel felét erre a fizetésre jelentették be. A kormánypárti sajtó erre rákontrázva másfél-két millióra becsülte a minimálbéren bejelentett dolgozók számát, akik egyébként villákban laknak és terepjáróval furikáznak.
Mindez azért érdekes, mert jelenleg hazánkban egyetlen állami hivatal sem tudja megmondani pontosan, hány honfitársunkat jelentették be minimálbéren. A minimálbéren foglalkoztatottakról a sajtóban napvilágot látott számok egymilliótól 1,8 millió főig terjedtek. Ezek az adatok valószínűleg a személyi jövedelemadó-bevallások egyszerű leképezéséből származnak, noha azok egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy a minimálbéren bejelentettek számáról reális képet adjanak. Többek között azért, mert a dolgozók mintegy 30 százaléka nem dolgozza végig a teljes évet, így az éves bevallásban szereplő szja-befizetést hiba az év tizenkét hónapjával elosztani. Lapunk megkeresésére az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a 2006-os adatokra támaszkodva arról számolt be: az szja-bevallások adataiból az derül ki, hogy az összevont jövedelmet elérők közül 1,2 millió magánszemély rendelkezett a minimálbér összegének megfelelő vagy annál kevesebb éves jövedelemmel. Ebből a létszámból megközelítőleg 960 ezer főnek volt bérjellegű jövedelme. A bérjellegű jövedelemmel rendelkező minimálbéresek, vagy az alatt keresők csoportja a bérjövedelemmel rendelkezők 3,844 millió fős táborának közel 25 százalékát képviseli. Vagyis a személyi jövedelemadó-bevallásokból levezetett adatok szerint a hazai dolgozók negyedét foglalkoztatják minimálbéren vagy az alatti fizetésért – ami önmagában jóval alacsonyabb mértékű a sajtó által közölt s a kormány által egyszer sem korrigált másfél-két milliós létszámnál, vagyis a közel 50 százalékos aránynál.
A minimálbéresek száma valószínűleg az APEH által közöltnél is alacsonyabb. Minimálbéren foglalkoztatottaknak ugyanis csak azokat a magánszemélyeket lehet tekinteni, akik a minimálbér után fizetnek minden hónapban szja-előleget, illetve járulékot – erre vonatkozó adat azonban nem áll rendelkezésünkre. Minderre maga a hivatal is felhívta figyelmünket, jelezve, hogy a minimálbérrel, illetve az annál alacsonyabb fizetéssel rendelkezők között sokan lehetnek olyanok, akik csak részmunkaidőben, teljesítménybérért, idényszerűen vagy nem az év teljes egészében dolgoznak. Mindez nem kétséges, hiszen egy, az Országos Nyugdíj-folyósítási Igazgatóság által elkészített kimutatás alapján kijelenthető, hogy a munkavállalók alig 70-71 százaléka dolgozza végig megszakítás nélkül az adott évet. Sőt, amennyiben hosszabb időtávot nézünk, például az igazgatóság által vizsgált 2001– 2005 közötti időszakot, látható, hogy az öt évet a foglalkoztatottak alig 35 százaléka dolgozta végig.
Mindamellett, hogy a kormány a potyautas-hisztéria érdekében idehaza lényegében hasraütés-
szerű számokat közölt, a nemzetközi intézményeknek a valóságot jobban tükröző adatokat továbbít. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat által közölt minimálbér-kimutatás szerint – amit hazai közlések alapján állított össze – a hazánkban foglalkoztatottak mindössze 8 százalékát jelentették be minimálbérre. Vagyis amenynyiben az APEH által megadott 3,844 millió munkavállalót veszszük alapul, kijelenthető, hogy a minimálbéresek létszáma alig 300-310 ezer fő.
Ez viszont újabb kérdéseket vet fel, hiszen a kormány által bevezetett elvárt minimumadót az APEH tájékoztatása szerint a versenyszférában működő cégek 132 ezer személy után fizették meg tavaly. A minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap után fizetők létszámáról összeállított tavalyi APEH-adatok a munkaviszonyban álló, teljes munkaidős, egész hónapban foglalkoztatott és nem a közszférában alkalmazásban álló személyekről készült, vagyis Veres János pénzügyminiszter ez év eleji közlése, miszerint mintegy 200 ezren fizették be a minimálbér kétszeresét kitevő járulékot, helytálló lehet. Ez azonban felveti azt a kérdést, hogy vajon Magyarországon csak mintegy 100 ezer embert jelentenek be kényszerből minimálbérre, vagy az ellenőrzéstől való félelem minden piaci racionalitást felülír. Könyvelők beszámolói szerint valószínűleg az utóbbi feltételezés állhatja meg a helyét, hiszen mint mondták, ha az adóhivatal kivonul a céghez, nem nagyon távozik úgy, hogy valamilyen büntetni való hibát ne találjon a kimutatásokban.