Hölgyek akadémiája

Casanovát, a már több kalandot megélt, mégsem igazán tapasztalt huszonnyolc éves ifjút egy hölgy találkára hívta muranói kéjlakába. Várakozás közben a könyveket nézegette, amelyekből nem volt sok, de ami akadt, azok között „ott volt a teljes vallásellenes irodalom és a legparáznább szerzők könyvei… Több nagyalakú, díszes kötetben csak sikamlós metszetek voltak. Többre értékeltem a rajzok szépségét, a kivitelezés tökélyét, mint magukat a buja pózokat” – idézte föl ifjúkori élményeit emlékirataiban a jeles szerző, akit bevett szokás a korszak legnagyobb hódítójaként emlegetni, aki azonban, ahogyan az utóbbi mondat jelzi, legalább annyira élvezte a szerelemről való beszédet – s benne a képes beszédet –, mint az aktust magát. Ha feltették volna neki a kérdést, talán inkább a gáláns ábrázolásokra tette volna le a voksát, semmint a pornográf művekre, inkább a sejtetésben jelölte volna meg az erotikus művek legfontosabb vonását, mint a történések leplezetlen megmutatásában.
Vagy mégsem? Egyáltalán hol a határ erotika és pornográfia között? Az utóbbi kérdésre könnyű a felelet a kábeltévék korában, hiszen még a light, illetve a hard pornóra szakosodott csatornák jelenetei sem téveszthetők össze egymással. Casanova korában azonban az átmenetek végtelen gazdagsága jellemezte az erotikus művészetet s az erotikus irodalmat is, amelynek kísérőjeként a szerelmet a maga testi valójában ábrázoló képek megjelentek. A veszedelmes olvasmányok – ahogyan az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett kiállítás és a tárlat alkalmából megjelent kötet címe mondja – nem egyszerűen az akkori közfelfogás szerinti jó ízlés határait átlépve, a nyilvánosság számára vállalhatatlan módon ábrázolták a szerelmet, de a maguk módján az egyéni szabadság fontosságát tudatosították. Elsősorban persze azok körében, akik amúgy is meglehetősen szabadon (és szabadosan) élték életüket, az arisztokrácia, mindenekelőtt a francia arisztokrácia soraiban a XVIII. század közepe táján, amikor is a felvilágosodás korszakának egyre erőteljesebben érvényesülő racionalizmusa a rokokó művészetének kifinomultságával találkozott.
Casanovával együtt mondhatjuk: a kötet elolvasása után nem is annyira az ábrázolt pózok sokfélesége, idomok és méretek impozáns volta ragadja meg a képzeletünket, hanem annak a küzdelemnek a fordulatossága, amely az erotikus könyvek, képek élvezői és tiltói között folyt évtizedeken keresztül. A cenzorok számára igazi paradicsom volt a korabeli Franciaország, ugyanolyan rafinált módon figyelték meg a titkos találkákat, amelyek során gazdát cserélt egy-egy tiltott könyv, mint amilyen kéjjel lesték meg a voyeurök a két (vagy több) szerelmeskedőt. Az ellenőrzést kijátszandó, a nyomdák a szomszédos országokból csempészték be termékeiket, amelyek persze hamarosan nemcsak a francia, hanem például a magyar arisztokrácia körében is igen népszerűekké váltak. Meglepő módon nem csak a férfiak körében. A kötet, amely Tony Lakatos Budapesten is többször kiállított magángyűjteménye mellett több nagy külföldi és hazai közgyűjtemény idevonatkozó anyagát ismerteti, a hazai főúri magánkönyvtárak közül Erdődy Júlia grófnő gyűjteményét emeli ki, amelyből a kiállítás számára sikerült jelentős mennyiségű illusztrált erotikus könyvet összeválogatni. Ennek az eredetileg Hommonán fölállított könyvtárnak nagyjából a felét a férj, Csáky István gróf gyűjtötte, a másik felét szinte kizárólag francia szépirodalom alkotta. A lényegében eredeti állapotban fönnmaradt gyűjteményt ma Aradon őrzik a megyei könyvtárban. „Cherchez la femme” tehát, s ha megtalálod, könnyen megtapasztalhatod, hogy nemcsak az olyan decens olvasmányok tudják lelkesíteni, mint a Hölgykoszorú vagy a Honkebel, hanem az erotikus irodalom olyan gyöngyszemei is, mint a Hölgyek akadémiája, A filozófus Teréz, Egy örömlány emlékiratai. II. József, aki elnézően viseltetett a francia gáláns, libertinus irodalom tekintélyes részével, az ilyen, „legmocskosabbnak” ítélt pornográf könyvek ellen a legnagyobb szigor alkalmazását rendelte el.
(Veszedelmes olvasmányok – Erotikus illusztrációk a XVIII. századi francia irodalomban. Országos Széchényi Könyvtár – Kossuth Kiadó, Budapest, 2007. Ára: 4500 forint)