Kit érdekel a nyugdíjaskor?

Az emberek jó része az állam segítségében bízik, ezért nem tesz félre a nyugdíjaséveire – derül ki a Volksbank és a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet felméréséből. Ha ez így megy tovább, a lakosság fele elszegényedik, amint abbahagyja a munkát. Sokan azt sem tudják, jelenleg mennyi a nyugdíjkorhatár, arról pedig végképp fogalmuk sincs, hogy mennyi nyugdíjjárulékot fizetnek.

A lakosság több mint fele egyáltalán nem gondol vagy alig készül a nyugdíjaséveire, nagyon sokan azzal a szemlélettel állnak a kérdéshez, hogy az állam majd úgyis megsegíti őket – foglalta öszsze a felmérés tanulságait Tóth István János, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet ügyvezetője. Ez a felfogás egyenes út az időskori szegénység felé.
Az emberek többnyire arra számítanak, hogy nyugdíj után is akad számukra valami munka, s így kiegészíthetik a jövedelmüket, mások a gyerekeik gondjaira bíznák magukat, megint mások azt tervezik, hogy majd összébb húzzák a nadrágszíjat, összeköltöznek a rokonaikkal, vagy olcsóbb lakásba mennek.
Mindössze az emberek 17 százaléka fizet be valamelyik önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba, s ugyanennyien nyilatkozták azt, hogy valamilyen más nyugdíjcélú megtakarításuk van.
A megkérdezettek több mint fele nem tudta, hogy jelenleg Magyarországon 62 év a nyugdíjkorhatár, a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék mértékét (8,5 százalék) és a munkáltató által fizetettet (21 százalék) szintén kevesen tudták megmondani.
A felmérés készítői úgy gondolják, hogy a tájékozatlanság a folyton változó szabályokból fakad. Ember legyen a talpán, aki ma fel tudja sorolni, hogy mit vonnak le a fizetéséből. A nyugdíjkorhatár iránti érdektelenség pedig abból fakadhat, hogy folyton változik, szinte készpénznek vehető, hogy a jelenleg dolgozók többsége nem 62 éves korában vonul majd nyugállományba.
A felmérés azt az egyáltalán nem meglepő eredményt hozta, hogy az iskolázottabbak, akik magasabb fizetésük miatt egyébként is nagyobb nyugdíjra számíthatnak, többet tesznek félre nyugdíjaséveikre. Velük ellentétben állnak azok, akik jövedelmük egy részét vagy egészét feketén kapják. Ők általában azzal védekeznek, hogy az adónemfizetéssel „megspórolt” pénzből úgy gondoskodhatnak a jövőjükről, ahogy nekik megfelel. Vagyis sehogy. Az igazság ugyanis az, hogy ők tesznek félre a legkevesebbet, a feketén befolyt jövedelmük nagy részét felélik, így helyzetük nyugdíjba vonulás után szinte teljesen kilátástalanná válik.
Az időskori megélhetéssel kapcsolatos gondatlanság minden korosztályra egyformán jellemző. Emögött az állhat, hogy az idősebbek úgy vélik, a kötelező nyugdíj-megtakarítások elegendők lesznek a megélhetésükhöz, míg a fiatalabbak olyan távolinak érzik a nyugdíjat, hogy úgy gondolják, még ráérnek gondoskodni a nyugalomba vonulásuk utáni időkről.