Hárommilliárdos imázsépítés

Reklámokra, rendezvényekre és hirdetésekre csaknem 3,3 milliárd forintot költ a Bajnai Gordon felügyelete alatt álló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007-ben és 2008-ban, azzal a céllal, hogy „a felelősségtudat és szolidaritás élményét” közölhessék. A tételek között az uniós pályázatokhoz közvetlenül csak nehezen köthető, az Állami Számvevőszék szerint teljesen megalapozatlan kiadások is szerepelnek.

Jövő iskolája roadshow 35 millió forintért, emblémás ajándéktárgyak 66 millióért, EU-magazin és EU-fória az RTL Klub csatornán 523 millióért – csak néhány tétel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tavalyi és idei kommunikációs ráfordításaiból. A lapunk birtokába került összefoglaló táblázat szerint a Bajnai Gordon gazdasági miniszter felügyelete alatt álló NFÜ kommunikációs főosztálya két év alatt csaknem 3,3 milliárd forintért népszerűsíthet, imázst építhet és reklámozhatja a fejlesztéspolitika lényegét. A listán szerepel többek között az uniós forrásokkal laza kapcsolatban álló Modern képmesék nevű két-három perces televíziós epizódsorozat, amelyre az ügynökség idén nyolcvanmillió forintot költ. Az összegért Tóta W. Árpád szövegíró segítségével olyan üzenetekhez juthat a lakosság, mint „a számítógépesítés óriási lehetőség mindenkinek, vagy „a fehér köpeny gyakran feketepénzt rejt”. Az NFÜ honlapján szereplő animációs kisfilmekből arra is fény derül, hogy „bizony megesik, hogy politikusok és más hatalmasságok saját vagy családi zsebbe játszanak ki pénzeket, vannak ügyesen kiírt pályázatok, és az óriáscégek sem sajnálják a zsebpénzt a döntéshozóktól, ha milliárdos megrendelésekről van szó”.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által több esetben is indokolatlannak és célszerűtlennek talált kommunikációs tételek között található 200 millió forintért „a regionális fejlesztések minél színesebb bemutatása”, szórólapok 52 millió forintért, és a TV2 negyven, egyperces epizódja, amelyben ismerteti az eddigi sikeres fejlesztéseket – 197 millióért. Műsorkészítésre összesen nyolcszázmilliót szán az NFÜ, míg a fizetett hirdetések csaknem másfél milliárdot emésztenek fel. A kiadási listán olyan tételek is szerepelnek, mint a közel negyvenmilliárdos digitálistábla-csomag program népszerűsítése 12 millióért az alig látogatott Educatio kiállításon, vagy kistérségi találkozó több mint egymillióért. Az uniós pályázatokról szóló sajtóhirdetéseket az NFÜ olyan magazinokban is hirdeti, mint a Kiskegyed, a Meglepetés, a Best és a Story bulvárlapok, és az Autó-Motor, a napilapok közül pedig a Blikk, a Metro és a Népszabadság. A közterületi médiavásárlások terén sem volt szűkmarkú az ügynökség: több mint ezer óriás- és világító plakát, plázafólia és járműreklám szerepel az összesítésben. Az internetes hirdetési felületeken többek között megtalálható a Velvet, az Iwiw és a Totalcar portálja is. Az Állami Számvevőszék kifogásai szerint 2010-ig jórészt imázskampányt folytat az NFÜ, s a második fejlesztési terv idejére vonatkozó 16 milliárd forintot kitevő propagandaköltségek csak két év múlva fognak nagyobb hangsúlyt fektetni a konkrét fejlesztések bemutatására. A számvevők szerint jelentős hazai forrásokat lehetett volna megtakarítani a kommunikációs kiadások okosabb elköltésével, de a gazdaságosságán túl a közölt információ minőségével sem volt megelégedve az ÁSZ. Júniusban közzétett jelentésükben ezért kérték az NFÜ vezetőjét, hogy vizsgálja felül a nem megalapozott tételeket.
– A kommunikációra vonatkozó megállapításokkal kapcsolatban vitathatónak tartja az ügynökség például azt a megállapítást, miszerint az NFÜ kommunikációs tevékenysége jobban szolgálja az imázsépítés, mint a tájékoztatás céljait, ezt az NFÜ adatai éppenséggel cáfolják – nyilatkozta lapunknak az NFÜ kommunikációs osztálya.