Csupa egymást ellentételező kijelentés jellemezte Horváth Aladár mondandóját tegnap egy pesti sajtó-háttérbeszélgetésen. A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) elnöke például először megállapította: az új szociálpolitikai programalkotás terén bal- és jobboldalon is azok voltak és maradtak jelentős többségben, akik szankcionáló, büntetőintézkedéseket foganatosítanának a legelnyomorodottabb társadalmi rétegekkel, köztük a romákkal szemben. Ám később úgy vélte: Szűcs Erika szakminiszter megbízható, a szociálpolitikai közgondolkodás mindinkább a gazdaság- és társadalompolitikai érdek, a foglalkozatásbővítés felé tolódik el, beleértve a közhasznú munka értelmessé tételét, az érdemi képzések beindítását. Egy idő múlva azonban ismét aggodalomba csapott át az RPA-elnök közlendője. Eszerint ha mégis szankcionál a kormány a szociális ellátásról és szolgáltatásokról szóló törvény módosításában, vagyis kisebb értékű rendszeres szociális segélyt ad a hatóságokkal együtt nem működő családoknak, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Újabb elvándorlási hullám indul meg Budapest felé, önkényes lakásfoglalásokat, budai hegyekbeli hajléktalan-tanyavilágot, bádogház-külvárosgyűrűt okozva.
Ami a Magyra Gárdát illeti, a roma emberi jogi mozgalom elnöke kijelentette: nem vitatja, hogy ez a szervezet a hazai valóság egy fontos szeletére világít rá – falusi nyomor, erőszak, cigány rétegek közötti uzsoragazdálkodás – ám a gárda ideológiája és megoldásai szerinte elfogadhatatlanok. Kiegyensúlyozásképpen azt jelentette ki az RPA-vezető, hogy a szélsőjobboldal cigányellenes fellépéseit jelentős részben az a kormányzati és önkormányzati hisztériakeltés legitimizálja, amely az elmúlt fél évben volt megfigyelhető. A háttérbeszélgetésen Szikinger István, az RPA jogi képviselője törvénytelenek és szakszerűtlenek, az emberi méltóságot sértőnek nevezte azt, ahogy Soroksáron július 17-én hajnalban a rendőrség kommandója benyomult roma családokhoz.
Rég nem volt ilyen sikeres felvételi
