Elkaszált versenytörvény

A tisztességes eljárás alkotmányos követelményét sérti a kartellező cégek vezetőit automatikusan büntetéssel fenyegető paragrafus – állapította meg tegnap az Alkotmánybíróság, így a szabály nem léphet életbe.

Ellentétesnek ítélte tegnap az alaptörvénnyel az Alkotmánybíróság (AB) a versenytörvény azon rendelkezéseit, amelyek a cégek kartellezései miatt automatikusan büntetéssel sújtották a szabályellenesen eljáró társaságok vezetőit. Az Országgyűlés 2008 júniusában változtatta meg a versenytörvényt. Az új szabályok így szóltak: amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), vagy annak döntését felülvizsgálva a bíróság jogerős határozatában megállapítja, hogy valamely cégek megszabták a piaci árakat, vagy a versenytársak egymás között felosztották a piacot, és emiatt az így eljáró vállalkozást megbírságolták, akkor a jogsértés elkövetésekor a társaságot vezető személyeket azonnal büntetéssel sújtják: két évig nem tölthetnek be hasonló tisztséget. Az erről szóló határozatot csak úgynevezett nem peres eljárásban lehetett volna megtámadni. A paragrafusokat a köztársasági elnök aggályosnak vélte, ezért a módosító jogszabály aláírása előtt azokat előzetes normakontrollra megküldte az AB-nek.
A bírák kimondták: ez a szabály alkotmánysértő, mert több ponton sem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényben rögzített követelményének. A tavaly elfogadott rendelkezések értelmében ugyanis a jogsértésen ért cégek vezetőinek ügyében a bíróság nem tart nyilvános tárgyalást, az érintetteknek pedig nincs lehetőségük arra, hogy tanúkkal vagy szakértővel bizonyítsák igazukat. Ezzel lényegében elzárták őket attól, hogy az elmarasztaló határozatban foglaltakat érdemben cáfolják. A testület leszögezte: „a személyes felelősséget megállapító és joghátrány alkalmazásával járó eljárásokban a tisztességes eljáráshoz való jog korlátozhatatlan.” A rendelkezés tehát alkotmányellenes, így nem léphet életbe. Eközben a versenyhivatal a múlt héten újabb kartellgyanús esetre bukkant. A GVH összesen tizenöt, fénymásoló gépeket forgalmazó vállalkozás ellen indított eljárást, mert fennállt annak lehetősége, hogy a cégek kartellbe tömörülve indultak egy közbeszerzési tenderen. A GVH pedig 2008 közepén tizenegy malomipari vállalkozás ellen indított eljárást a lisztpiac felosztásának gyanúja miatt. Szintén az év közepén született elsőfokú bírósági ítélet arról: a hivatal jól döntött, amikor 2006 novemberében megállapította, hogy több étkezésitojás-termeléssel és -értékesítéssel foglalkozó vállalkozás versenykorlátozásra alkalmas magatartást tanúsított.