Vezetőkre vár az igazságszolgáltatás

Az ország 2896 bírája a nyári ítélkezési szünetig összbírói értekezleteken választja meg azt a hetven küldöttet, akik ősszel szavazhatnak önigazgatási szervezetük kilenc tagjáról. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) mandátuma ugyanis december 8-án lejár. Fazekas Sándor, az OIT elnökhelyettese, a Pesti Központi Kerületi Bíróság vezetője lapunknak elmondta: a legfontosabb az lenne, hogy az Országgyűlés minél előbb döntsön az új főbíró személyéről.

– December 8-án lejár az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatéves mandátuma. Hogyan készítik elő a testület megújítását?
– Az OIT a márciusi ülésén döntött a választás előkészítéséről. Legkésőbb december 8-a előtt négy hónappal küldöttválasztó összbírói értekezleteket kell tartanunk. Április 1-jétől augusztus 8-ig tehát a Legfelsőbb Bíróságon (LB), az ítélőtáblákon és a megyei bíróságokon, vagyis 26 intézményben összesen hetven bírót választanak meg a jogosultak. A megválasztott küldöttek ősszel szavaznak arról, ki lesz közülük az a kilenc bíró, aki hat évre helyet kap az OIT tizenöt tagú testületében.
– Július közepe és augusztus 20-a között minden évben szünetel az ítélkezés, a bírók szabadságra mennek. A küldöttválasztáskor nyilván ezt is figyelembe veszik.
– Természetesen, hiszen lehetővé kell tennünk, hogy a bírák részt vegyenek a küldöttválasztó összejöveteleken. Az idén július 17-től lesz törvénykezési szünet, ezért a küldöttválasztó összbírói értekezletek időpontja általában ehhez igazodik.
– Többen úgy vélik, a jogszabály aránytalanul határozza meg a lehetőségeket. Ön szerint ez nem okoz gondot?
– A kétharmados bírósági szervezeti törvény szerint a megyei bíróságok negyven engedélyezett bírói álláshely alapján választhatnak egy-egy küldöttet. Amenynyiben a maradék, töredék létszám meghaladja a húszat, az intézmények további egy személyt küldhetnek az ősszel tartandó küldöttgyűlésre. A Legfelsőbb Bíróság és a táblák egy-egy küldöttet delegálhatnak. Ez valóban okozhat aránytalanságot, hátrányos helyzetbe hozva a felsőbb ítélkező fórumokat. Január 1-jén 2896 engedélyezett bírói státus volt az országban. Összességében tehát a bíróságok hetven küldöttet, elektort választanak meg július 17-ig.
– A hetven elektor választja meg azt a kilenc bírót, akik hat éven át az OIT tagjai lesznek?
– Igen. Fejér megye már megválasztotta a két delegáltat. Egyikük Soós Gyula, a megyei bíróság elnöke, a másikuk Árva Szabó Ferenc, a Dunaújvárosi Városi Bíróság elnökhelyettese. Részben megtörtént az elektorok delegálása a 777 bírót foglalkoztató fővárosban is. A létszámhoz itt hozzátartoznak az OIT hivatalába és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba beosztott bírók is. Budapest a tizenkilenc küldöttből tizennégyet választott meg, májusban tehát itt újabb értekezletet kell tartanunk. A jelöltek listáján egyébként 51 bíró szerepelt.
– A Fővárosi Bíróság elnöke, aki jelenleg is tagja az OIT-nak, most is megkapta a bírák kétharmadának voksát?
– Igen, Gatter László a küldöttek között van, s én is megszereztem a szükséges szavazatokat. Elektor lett még a fővárosban mások mellett Kiss Gábor, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának vezetője, Frech Ágnes, a Büntető Kollégium irányítója, Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, Mikó Gergely, a II–III. Kerületi Bíróság elnöke, Pataki Árpád tanácselnök és Bodor Tibor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája.
– Szakmai berkekben Bodor Tibort többen is úgy említik: az általa vezetett büntetőcsoport szabta ki, mégpedig példás gyorsasággal 2006 őszén a drákói szigorúságú ítéleteket a rendbontásokba belekeveredett fiatal vádlottakra. Némely állítások szerint a csoportvezető bíró 2007-ben az ilyen ügyek elintézéséért kapta meg az OIT legrangosabb kitüntetését, a Juhász Andor-díjat. Mi erről a véleménye?
– Ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak. A csoportvezető bíró több évtizede dolgozik kiválóan, ezt ismerte el az OIT a Juhász Andor-díj ezüst fokozatával.
– Megrendezték az összbírói értekezletet Pest megyében is. Milyen eredménnyel?
– Mind a hat küldöttet megválasztották, köztük Miszori Lászlót, a Büntető Kollégium jelenlegi vezetőjét, Székely Katalint, a Munkaügyi Bíróság elnökét és Bicskei Beatrix bírónőt.
– Az igazságszolgáltatási tanács nemrégiben javasolta az éppen tíz éve hatályos bírósági szervezeti törvény módosítását. Az elmúlt évtizedben ugyanis kiderült, hogy a reformjogszabály nem minden területen vált be. Ön szerint mi lenne a legsürgősebb tennivaló?
– Az OIT újraválasztásának közeli időpontja miatt még az év elején javasoltuk a törvény néhány rendelkezésének soron kívüli módosítását, így például azt, hogy a kisebb létszámú bíróságok több elektort küldhessenek. Ez mérsékelné az igazságtalanságokat, arányosabbá tenné a választást. A Legfelsőbb Bíróságon több mint nyolcvan bíró dolgozik, mégis csupán egy bírót küldhetnek az OIT kilenc bíró tagját megválasztó küldöttgyűlésbe. Az lenne a helyes, ha a kisebb létszámú ítélőtáblák és megyei bíróságok is legalább két-két személyt küldhetnének. Javaslatunk alapján a delegáltak száma összességében a jelenlegi 70-ről 78-ra növekedne.
– A szakmai közvélemény és általában a nyilvánosság indokoltnak tartaná, ha megszűnne az OIT-ban a megyei bíróságok elnökeinek túlsúlya. Emellett ajánlatosnak látnák, ha nem ugyanazok irányítanák a bírói önigazgatást több cikluson át. Hogyan ítéli ezt meg az OIT-nak az LB elnökéből, a kilenc bíróból és az öt külsős résztvevőből álló testülete?
– A már említett törvénymódosítási javaslat szerint szükségesnek látná az OIT, ha a bíró tagok között megvalósulna bizonyos rotáció: mindenkit csak egyszer lehetne ismét a testületbe beválasztani. Kezdeményeztük azt is, hogy az OIT-ban az ítélőtáblák, a megyei bíróságok elnökeinek, elnökhelyetteseinek és a kollégiumvezetőknek az aránya ne haladhassa meg a bíró tagok kétharmadát. Felvetettük: a Fővári Bíróság elnöke tanácskozási joggal akkor is rendszeresen részt vehessen az OIT ülésén, ha nem választják be a testületbe.
– Mennyi esélyt lát arra, hogy az Országgyűlés az OIT újraválasztásáig módosítja az 1997-ben elfogadott kétharmados törvényt?
– Ma már ennek kevés a realitása, ezért a küldöttválasztó összbírói értekezletek folyamata a hatályos, régi törvény szerint kezdődött el. A tudományos munkákban is vitatott kérdések a parlamentben nagy valószínűség szerint egyelőre nem kerülnek terítékre.
– Az OIT-nak tavaly június óta nincs elnöke, hiszen a posztot a főbírónak kellene betöltenie, de a köztársasági elnök jelöltjeit nem választotta meg az Országgyűlés. Az LB ideiglenes elnökkel működik, s ön is helyettesként irányítja a bírói önigazgatást. Sokak szerint eljött az ideje a két tisztség szétválasztásának. Ön is így látja ezt?
– Az OIT ismeri az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elképzelését arról, hogy nem ugyanannak a személynek kellene ellátnia mind a két feladatkört. Az a hír viszont téves, hogy az OIT ezzel egyetért, ugyanis a testület erről még nem foglalt állást. Én úgy vélem, jelenleg az a legfontosabb, hogy megválasszák a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Minden további kérdéssel ezután kellene foglalkozni. A jelenlegi helyzet valóban nem optimális, azonban mind a Legfelsőbb Bíróságon, mind az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban folyamatos és zökkenőmentes az igazgatás. Azt természetesen nem vitatjuk, hogy az igazságszolgáltatás munkájáról is lehet vitatkozni, azonban azok a vélemények, amelyek alkotmányossági aggályokat hangsúlyoznak, vagy arról szólnak, hogy a kialakult helyzet erősen demoralizálja a bíróságokat, szerintünk túlzóak.
– Bírósági folyósokon azt hallani: valószínű, hogy a köztársasági elnök Kozma Györgyöt, az LB megbízott vezetőjét jelöli főbírónak, ha pedig a törvényhozás módosítaná a jogszabályt, a két tisztség elkülönítése után ön lehetne az OIT elnökjelöltje. Találkozott ezekkel a vélekedésekkel?
– Csak a sajtóban olvastam. A jogalkotás egyik fő kérdése szerintem az, hogy ha a két vezetői pozíciót szétválasztják, ki és hogyan jelölje, illetve válassza meg az OIT elnökét. A szaktárca elképzelése szerint például az OIT vezetőjére, aki nem is feltétlenül bíró, a kormányfő, a házelnök és az LB elnöke tehetne együttes javaslatot, a döntést pedig az Országgyűlés egyszerű többséggel hozná meg. A főbíró személyéről továbbra is a köztársasági elnök jelölése alapján kétharmados szavazataránnyal határoznának a képviselők.
– Ennek ön szerint lehet realitása? A tényleges hatalom, vagyis a költségvetési pénzek felhasználása és a legfontosabb vezetők kinevezésének joga az OIT kezében van.
– Erre most még nem tudok válaszolni. Normaszöveget, a részletszabályokat is pontosan tartalmazó törvénytervezetet ugyanis még nem láttunk. Csak felvetések, koncepciók ismeretesek. Azt azonban elmondhatom, hogy szerintem és kollégáim szerint is a hasonló elképzelésekről széles körű szakmai egyeztetéseket kell majd folytatni a bíróságok bevonásával.
Publicisztika a 6. oldalon