Fotó: Tóth Tibor„ title=”Fotó: Tóth Tibor„ hspace=”4„ width=”240„ height=”360„ align=”left„ />A Vas megye veszprémi határán található Kissomlyó kétszázötven lakosú falucska a 8-as és a 84-es számú főút csomópontjának közelében. A Kemeneshát keleti lankáin fekszik, az észak felé a Ság hegy csonka bazaltorma, keletnek tekintve a Somló tekintélyes szőlőhegye uralta tájon. Áthalad Kissomlyón az országos kéktúra gyalogútja, a község felhagyott bazaltkőbányájának tátongó krátere lenyűgöző látvány, félórás sétára tőle Borgáta 47 fokos vizű, nyugalmas gyógyfürdője, és a környéken szépen termő szőlőskertek, tüzes borok kínálnak tartalmas programokat. Figyelemre méltók a vidék irodalmi hagyományai: Kissomlyó szomszéd falujában, Dukán született és lakott, a temetőjében nyugszik első igazi költőnőnk, Dukai Takách Judit (1795–1836. Unokanővére, Dukai Takács Zsuzsanna volt Berzsenyi Dániel felesége, a sógor poéta a Kissomlyó túloldalán lévő Hetyén született 1776-ban, és ott töltötte a gyermekkorát. Egyházashetye mai kiválósága a faluban élő és gazdálkodó kitűnő író, Ambrus Lajos, lapunk munkatársa.
Kissomlyó neve egy birtokper kapcsán szerepel először írásban 1319-ben Sumulóként; az 1329-ben Hegchesumlia formában előforduló falunév előtagja az említett 220 méter magas bazalthegyecskére utal. Az 1468-ban említett Kys-Somlyo alak már a 431 méteres Somlótól különbözteti meg. Plébániája 1548-ban, majd 1590-ben tűnik fel írásban. Az 1698. esztendei egyház-látogatási jegyzőkönyv a török hódoltság utáni állapotát festi le: „Tiszta magyar plébánia, kegyurai a nemesi közösség, észak felé a falun kívül áll a templom Szent Miklós tiszteletére, kelet felé fordítva, mellette kiterjedt temető. Méreteire nézve nagy, maga a templom jelesen és tágasan megépítve, az idő vasfoga megrágta, pusztulóban van, alig tartható fenn, a falai az esőnek ki vannak téve.” Az épületet 1732-ig az evangélikusok használták, akkor viszszavette tőlük a katolikus egyház. 1758-ban Hetye fiókegyháza lett.
C. Harrach Erzsébet a Vas megye műemlékeit bemutató, 1983-ban megjelent könyvében így mutatja be Kissomlyó régi egyházát: „A temetőkertben álló templom részletformái barokk koriak, alaprajza középkori. Egyhajós, a nyolcszög három oldalával zárul a szentélye, déli oldalán sekrestye, nyugati oldalán torony, aljában a bejárattal. A déli oldalán három félköríves záródású ablak található, és ugyanilyen alakú és méretű a délkeleti szentélyfalon is. A templom fiókos dongaboltozattal fedett.”
A műemlék épület átvizsgálásakor levert vakolatréteg alól előkerült a déli kapuzat, két román kori és egy gótikus stílusú ablak. A talajszint lesüllyesztése után megállapíthatóvá vált, hogy a hajó egyik fele tisztán román kori, a másik, gótikus szakasza a korábbi fal lebontása után készült keleti irányban, egy időben a szentéllyel. Ez utóbbi, szélesebb szakasz a XV. vagy a XVI. századra datálható, csúcsíves boltozatra utaló szakaszok és külső támpillérek nyomaival. A habarcsrétegek alól sok faragott kő került napvilágra – írja C. Harrach –, továbbá 1669–1701-es, valamint 1710-es évszámú feliratok. E renoválásokat követően, a XVIII. század végétől történtek nagyobb szabású építkezések: 1789-ben erős tornyot emeltek a templom nyugati oldalára, a karzat alá nyíló átjáróval, kétfelől „kódisülésekkel”. 1834-ben a kazettás famennyezetet váltották ki a dongaboltozattal. Az oltár, a képek és berendezési tárgyak XIX. századiak.
Az idézett munkában közölt alaprajz az 1974. évi felméréskor készült, a templom fotója az akkori állapotot örökítette meg. A felvételen jól látható a templom tornyának és hajójának déli oldala. Azóta valóságos hársfaerdő nőtt a templom köré a temetőkertben, benne rejtőzködik a Szent Miklós-templom – alig láthatóan és szinte lefényképezhetetlenül.
Eric Bana
Eric Bana öt éven át készült erre a szerepre
