A béreken spórolnak a cégek

Miközben Európában nem emelkedtek, sőt az euróövezetben még csökkentek is az árak, addig hazánkban már öt százalékkal többet kell fizetnünk mindenért. Az adóemelések miatt nálunk a legmagasabb az infláció a 27 tagország közül, ráadásul a keresetek is jóval kevesebbet érnek, mint tavaly.

Ördögi kör alakult ki az idén a gazdaságban: az áfaemelések terhét a gyártók a nagyon gyér lakossági kereslet miatt nem képesek érvényesíteni eladási áraikban, ezért jobb híján a béreken spórolnak, ami viszont tovább mérsékli az elkölthető jövedelmeket. Az adóemelések így az Európai Unió legutolsó helyére húzták Magyarországot az infláció és a foglalkoztatottság szempontjából. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint miközben az EU 27 tagállamában átlagosan 0,6 százalékos volt a drágulás, vagyis lényegében nem emelkedtek az árak, az euróövezetben pedig árcsökkenés volt, addig hazánkban öt százalékkal nőtt az infláció, s az utolsó helyre zuhantunk vissza az uniós ranglistán. Az uniótól eltérő gazdasági pályát mutatja, hogy a megszorítások következtében a magyar cégek kénytelenek további bércsökkentésekkel, illetve leépítésekkel válaszolni a profitjuk zuhanására: a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közölt adatai szerint a nettó bérek 2,1 százalékkal estek vissza az első fél évben. A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak száma 114 ezer fővel csökkent, a munkahelyvesztés zöme az időszak utolsó hónapjaiban, a Bajnai-kormány időszakában következett be. A nagyobb mérvű csökkenést a közmunkások számának átmeneti növelésével sikerült elkerülni, a foglalkoztatási alapok kifulladásával azonban tovább nő a munkanélküliek száma az előttünk álló hónapokban.
*
Az elbocsátások következtében a családok tényleges jövedelme hozzávetőlegesen hat százalékkal csökkent az első fél évben, a fizikai dolgozók esetében a zuhanás mértéke meghaladta a kilenc százalékot. Körükben a nettó átlagbér már csak 90 ezer forint, a szellemi foglalkozásúaknál pedig 122 ezer forint. Nemzetközi összehasonlításban is rendkívül rossz a hazai jövedelmek helyzete: az UBS svájci bankcsoport augusztusi elemzése szerint a budapesti nettó bérek azonos szinten vannak a sanghajival, s jócskán elmaradnak a pozsonyitól, a varsóitól, a prágaitól, de még a bukarestitől is.
A magyar fővárosban egy óra munkával nettóban kevesebbet keresnek az emberek, mint Bukarestben, Isztambulban, Limában vagy Bogotában.

Nincs fordulat az építőiparban. Az építőipari termelés a júniusi minimális emelkedés után júliusban 5,1 százalékkal csökkent 2008 azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az év első hét hónapjában a termelés 2,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, s júliusban 12,2 százalékkal maradt el a júniusitól.
Az épületeken végzett munka csaknem egynegyedével visszaesett, míg az egyéb építményeken végzetteké – az előző hónapokhoz hasonlóan – emelkedett, 19,6 százalékkal magasabb volt, mint 2008 júliusában. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2009 júliusában kötött szerződések értéke 10,6 százalékkal kisebb volt az előző évinél. Ezen belül épületek építésére 14,7 százalékkal, egyéb építményekre 8,4 százalékkal kevesebb szerződést kötöttek. A szerződésállomány – folyó áron – 795,8 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban 743,6 milliárd forint volt.
Az egyéb építmények termelésének bővülése továbbra is az út- és vasútépítési munkáknak köszönhető. (B. P.)