A kormánnyal együtt bukhat a költségvetés

Itt a szeptember, vége a nyári uborkaszezonnak, ismét felerősödött a kormányzati válságkommunikáció. A meglepetés csak az, hogy tavaszhoz képest fordult a kocka. A bajok és gondok, a kormány megmentő szerepének hangúlyozása helyett megint rózsaszín jövőt fest a kabinet, kilábalunk a válságból, ugrásra készen áll a pannon puma. A hurráoptimista vélekedések közül vezető helyen emelném ki a pénzügyminiszter minapi nyilatkozatát, aki szerint az ország immáron olyan jó helyzetben van, hogy az IMF-hitelkeret soron következő részletét le sem kell hívni, adósságszolgálatunk és a hiányunk ugyanis a szabadpiacról, állampapírok kibocsátásával is finanszírozható. A forintunk is stabil, ráadásul küszöbönáll a költségvetés parlamenti vitája. A miniszter szerint az idei évre előirányzott, GDP-arányosan 3,9 százalékos államháztartási hiány tartható, esetleg szükség lehet bizonyos költségvetési tartalékok zárolására. Ez utóbbit egyébként a Magyar Nemzeti Bank is szükségesnek tartja.
A kép azonban – véleményem szerint – ennél árnyaltabb. A magyar gazdaságban semmilyen jele nem mutatkozik az élénkülésnek. Jó néhány ágazatban (kiskereskedelem, ingatlanpiac, autóeladások, építőipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar) az adatok történelmi mélypontokról tanúskodnak. A bankok nem hiteleznek, a vállalkozások folyamatosan igyekeznek költségeiket csökkenteni. A lakosság jövedelmeit tartozásainak törlesztésére fordítja, de ezzel együtt is folyamatosan emelkedik a fizetésképtelen adósok száma. Nőnek a közüzemidíj-hátralékok. A vállalkozások minden módon igyekeznek adó- és járulékbefizetéseiket minimalizálni (munkabércsökkentés, zsebbe fizetés, kvalifikált munkaerő elbocsátása, aminek a helyét olcsó, kölcsönzött munkaerővel töltik be).
A még fogyasztásra képes rétegek tudatosan tervezik beszerzéseiket, leginkább akciós termékeket vásárolnak, vagy komoly árengedményeket csikarnak ki a kereskedőkből. Nő a hamisított, bizonytalan forrásból származó cikkek (ruhaneműk, műszaki termékek) forgalma, és virágzik a csempészett jövedéki termékek (cigaretta) piaca. Az autóeladások drámai visszaesése a regisztrációs adó területén okoz gondot. A kereskedelemben tapasztalható folyamatos árleszállítások pedig az áfabevételek alakulását érintik érzékenyen. Mindez a költségvetés szempontjából azt jelenti, hogy a tervezett adó- és járulékbevételek csak részben folynak be a büdzsébe. A kormányzat által tavasszal beharangozott hatékonyságnövekedés és takarékosság – néhány látszatintézkedéstől eltekintve – nem valósult meg. Ráadásul a kormány nem volt abban a helyzetben, hogy különféle élénkítő intézkedésekkel ösztönözze a belső fogyasztást.
Az átlag magyar állampolgárra évek óta próbálják ráerőltetni az amerikai fogyasztói modellt. Ennek eredményeképpen került a társadalom számottevő része adósságcsapdába, ahol viszont magukra hagyták az embereket. A túlélésért folytatott harcban mindenki kizárólag magára van utalva. Sajnálatos, hogy ebben a helyzetben egyre többen gondolják úgy, hogy értelmetlen a jogkövető magatartás, hiszen a jogszabályok és az üzleti etikai normák betartása révén tapasztalataik szerint hátrányba kerülnek, aminek vagy ők vagy családjuk látja kárát. A „szemesnek áll a világ” mondás igazságtartalmával az elmúlt ötven évben soha nem értettek annyira egyet az emberek, mint mostanság. A média naponta szállítja az alátámasztásul szolgáló példákat. A közbizalom ilyen szintű csökkenése törvényszerűen eredményezi az adóelkerülést, a jövedelemeltitkolást, a szürke- és feketegazdaság térnyerését, továbbá a jól képzett magyar munkaerő külföldre való távozását, valamint azt, hogy többen más országokba mentik vagyonukat és a működő vállalkozásokat.
A helyzet további romlását a kormány tervezett további megszorításai sem tudják megakadályozni, ahhoz ugyanis közmegegyezés kellene, valamint az állam és a teljes politikai elit iránti bizalom növekedésére volna szükség, amire semmilyen esély nem mutatkozik. Mindezek, és további számos ok miatt véleményem szerint a költségvetés már benyújtása előtt megbukott. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az ősz folyamán a befektetők ismét elfordulhatnak a magyar részvényektől és állampapíroktól, ami a tőzsdén az árfolyamok eséséhez vezet, a forint pedig megint jelentősen gyengülhet. A tavalyi esztendő ősze megismétlődhet.
Ebben a helyzetben nő a valószínűsége annak, hogy a jelenlegi ellenzék – felismerve, hogy a választópolgárok romló egzisztenciális helyzete növeli a radikális megoldásokat kínáló politikai nézetek népszerűségét – a költségvetési vita folyamán megkísérli a kormány megbuktatását, és megpróbálja elérni az előre hozott választások kiírását.

A szerző gazdasági szakértő