A XX. század popkrónikása Budapesten

Leonard Cohen, a hatvanas évek óta zenei pályán mozgó költő balladáival a Papp László sportarénában lép fel ma este fél nyolckor, hogy Budapesten is elhintse harmadik évezredre időzített próféciáit.

Leonard Cohen 1994-től kezdve több mint tíz évig nem koncertezett. A kikapcsolás éveiből ötöt a Baldy-hegyi buddhista kolostorban töltött, miközben megtartotta zsidó vallását is. Misztikus okokból buddhista szerzetesként a „Csend” nevet kapta. Ez már csak azért is furcsa, mert a hatvanas évek óta dalszerző-énekesként működik.
Művészete az ötvenes évektől először regényekben és versekben formálódott, majd könyveit vers színvonalú dalszövegek követték. Nyomtatásban megjelent művei hazájában, Kanadában szókimondásukkal kavartak nagy port, ennek ellenére Cohen ma is az elismert literátorok közé tartozik. Éppúgy, mint a regények, dalszövegei is explicitek: kritikus látásmódját nem palástolja, a társadalomról pesszimista jövendöléseket sző. Borongós zenéiben nem ritka, hogy igazságtalanságokra mutat rá (mint amikor a televízió hatalmáról vagy az abortuszról énekel), máskor spiritualitás és erotika váltakoznak számaiban. Ma is telekürtöli a világot a hanyatlásról szóló jóslataival, bár állítása szerint depressziója a kolostorban töltött években alábbhagyott.
Zenéinek stílusa nem maradt állandó negyvenévnyi karrierje során. A hatvanas években folk-rock dalmondóként működött, a nyolcvanas években a szintipop hatása alá került. Érdes és mély hangja adja meg életműve egységét. Ez a hang minden dalszövegét elmondott történetté változtatja: mintha egy kávéház cigarettafüstjében valaki arra próbálna ráébreszteni példabeszédekkel, hogy a világ, amelyben élünk, kifordult magából.
1974-ben arról kérdezték, miért zárja a koncertjeit katonai szalutálással. Válaszként rámutatott, hogy a számai olyan komolyak, mint egy háború, és hogy zenészként magát katonának gondolja, ami véleménye szerint öszszeegyeztethető pacifizmusával.
I’m Your Man című 88-as lemezén szerepel a First we take Manhattan then we take Berlin refrénű szám. A szöveg egy világot megváltoztatni akaró figuráról szól, akinek kiléte és szándékai ismeretlenek. Akár lehetne maga Cohen is, a harmadik évezred egyik vándor dalmondója, aki most először próbálja bevenni zenei fegyverarzenáljával Budapest városát.