Homályban a gyilkosságok

Miért nem volt megfelelő együttműködés a titkosszolgálatok és a rendőrség között a romagyilkosságok felderítésében? – úgy tudjuk, ez lesz a fő kérdés a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jövő keddi zárt ülésén.

Vallottak. A több emberen elkövetett emberölési kísérlet gyanújával Nyírmihálydiban elfogottak közül két – 45 és 24 éves – férfit s egy 19 éves nőt hallgatott ki a Szabolcs megyei rendőr-főkapitányság – tájékoztatott a rendőrségi szóvivő. 230 voltot vezettek az udvarokon kifeszített drótokba, egyikük illegálisan. Azt vallották, a kislétai gyilkosság után féltek, s így védekeztek. A 45 éves férfi azt mondta, „aki gyilkolni jön, ragadjon fenn a dróton”. A Btk. csak azt a jogos önvédelmet nem bünteti, ami nem alkalmas mások életének kioltására. A rendőrség ezt azután fedezte fel, hogy bejelentés érkezett illegálisan tartott fegyverekről. A helyszínen egy duplacsövű puskát és két éleslőszerhüvelyt lefoglaltak. (D. M.)

Gulyás József szerint nem igaz, hogy a rendőrség minden, a romagyilkosságok felderítéséhez szükséges adatot megkapott a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH). Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának SZDSZ-es tagja erről az Indexnek nyilatkozott. A politikus felidézte, hogy az országos rendőrfőkapitány még a hét elején sem kapta meg az NBH-tól az információkat a feltételezett elkövetőkről. Gulyás hiányolta, hogy az illetékes miniszter a mai napig nem szólalt meg az ügyben. Ha kiderül, hogy a titkosszolgálati megfigyeléseket akkor állították le, amikor az egyik elkövető fegyverek beszerzésére készült, akkor annak súlyos büntetőjogi következményei kell, hogy legyenek – szögezte le Gulyás.
A gyilkosságsorozat egyik gyanúsítottjáról, K. Istvánról tegnap kiderült, hogy nem vett részt a debreceni zsinagóga tóratekercsek őrzésére szolgáló szekrénye 1995 januárjában történt felgyújtásában – értesült az MTI a hajdú-bihari főügyésztől. Bárándy György ügyvéd nemrég a sorozatgyilkosok büntetésével kapcsolatban leszögezte: ha lenne, a halálbüntetés lenne az adekvát ítélet. Akár tényleges életfogytiglani büntetést is kaphatnak a romagyilkosságok gyanúsítottjai, ha sikerül rájuk bizonyítani, hogy bűnszervezet tagjaként követték el a bűncselekményeket – mondta Bárándy az ATV-ben.
Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója lapunknak tegnap nem tudott érdemi információkkal szolgálni a nyomozás alakulásáról. Petőfi egyébként ott lesz a parlament nemzetbiztonsági bizottságának keddi zárt ülésén, ahol a sorozatgyilkosságok sajtóban megjelent nemzetbiztonsági összefüggéseinek hátteréről számolnak be az érintettek. Az NNI vezetőjét és Bencze József rendőrfőkapitányt információink szerint a testület többek között arról faggatja majd, kaptak-e jelentéseket a nemzetbiztonsági szolgálatoktól a romagyilkosságok egyik feltételezett elkövetőjéről. Ha nem, miért nem volt együttműködés az NBH és a nyomozó szervek között. A képviselők egy része arra is kíváncsi, mi történhetett az alatt a néhány nap alatt, ami az elkövetők fejére kiszabott százmilliós nyomravezetői díj kihirdetése és a feltételezett gyilkosok elfogása között telt el. Értesüléseink szerint az ülésen megjelenik a katonai elhárítás illetékese és az NBH képviselője is. Elképzelhető azonban, hogy az ügyben nem Balajti László, az NBH ideiglenes főigazgatója nyilatkozik majd, hanem a főigazgató egyik helyettese.

Jobbik-vád. A titkosszolgálat áll a romagyilkosságok mögött – mondta tegnap Vona Gábor. A Jobbik elnöke szerint a gyilkosságsorozat célja az volt, hogy szánalmat ébresszen a cigányok iránt, és úgy állítsa be, mintha Magyarországon tombolna a rasszizmus. (F.M.)