Joav Blum: Ártatlan vagyok

Mindenképpen lesz kaszinóváros a Velencei-tó partján – fogalmazott lapunknak adott exkluzív interjújában Joav Blum, a sukorói kaszinó beruházását megvalósítani kívánó King’s City projekt társalapítója, aki szerint minden a szabályok szerint történt kiemelt beruházásuknál. A Zsidó Világkongresszus izraeli alelnöke tagadja, hogy ingatlanpanamában venne részt, szerinte erre üzlettársának, Ronald S. Laudernek amúgy sem lenne szüksége.

Árulja el, hol lakik! Ezt azért kérdezem, mert nemcsak maga a kaszinóberuházás, de már az ön lakhelye is meglehetősen nagy vihart kavart, miután kiderült: nem valós lakcímet adott meg a földhivatalnak, azaz mégsem állandó sukorói lakos.
– A világ egy nagy falu. Izraeli–magyar kettős állampolgár vagyok, a magyar állampolgárságomat húsz évvel ezelőtt kaptam meg, édesanyám ugyanis magyar, itt született és nevelkedett. Sukorón egy házat béreltem, ezt nemrég meg is vásároltam. Az ingatlan most alapos felújításra szorul, ám a renoválási munkák után valóban ide szeretnék költözni. Ettől függetlenül sokat tartózkodom Sukorón, itt élek, a helyi közösségi életből is kiveszem a részem, különböző rendezvényeken veszek részt – például pingpongverseny, halászléfőző-verseny –, és támogatom például a sukorói iskolát. Az ön által említett problémára válaszolva: több millió magyar nem él az állandó lakcímén, ez alapján őket is eljárás alá kellene vonni.
– Egy másik földhivatali bejelentésében ugyanakkor egy izraeli címet adott meg lakhelyéül…
– Mivel Magyarország és Izrael között ingázom, így Izraelben is van lakásom, ennek a címét adtam meg. Magyarországon ugyan több időt töltök, ám Izraelben is vannak kötelezettségeim. De hadd szögezzem le: annak, hogy hol lakom, semmi köze nincs a King’s City-beruházáshoz, a törvény nem írja elő, hogy csak helyi lakos valósíthatja meg a kaszinóberuházást. Semmilyen előnyöm nem származik abból, hogy állandó sukorói lakcímmel rendelkezem.
– Önnek remek kormányzati kapcsolatai lehetnek, hiszen el tudta érni, hogy tavaly májusban a fél kabinet leült önökkel tárgyalni a kaszinóberuházásukról úgy, hogy még birtokukban sem volt a sukorói terület. A parlamentben lezajlott találkozón, amin a minisztériumi engedélyeket is megígérték önöknek, ott volt többek között Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon akkori gazdasági miniszter, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azóta menesztett vezérigazgatója, a kormányszóvivő és a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára. Hogyan tudtak megmozgatni ekkora apparátust?
– Az, hogy a sukorói területet a tavaly májusi kormányzati tárgyaláson még nem birtokoltuk, nem jelent semmit, hiszen ez még a csere előtt történt, mivel az eredeti tervek szerint a projekt helyszíne a Pest megyei Albertirsa lett volna. Azt pedig nem mi határoztuk meg, hogy a kormány részéről kik üljenek le velünk tárgyalni, erről a kabinet maga döntött. Az akkori megbeszélésen mi mindössze anynyit vázoltunk, hogy milyen beruházást szeretnénk megvalósítani. A kormányzati szervekhez semmilyen személyes kapcsolatunk nem volt, a projekttel az illetékes minisztériumnál jelentkeztünk, és azt követően a kormányzati szervek olyan szinten és úgy foglalkoztak azzal, ahogy ezt nyilván hasonló jelentőségű projektek esetében mindig is teszik.
– De a parlamenti tárgyalásról szóló összefoglaló Fejér megyei beruházásról és csereingatlanok értékbecsléséről szól…
– A fent említett tárgyalás egyik témája éppen az esetleges csere lehetősége volt. Abban nincs semmi meglepő, hogy a sukorói lehetőségről tárgyaltunk, és Sukorót új helyszínként csak ezen tárgyalást követően tudtuk megjelölni. Magára a cserére pedig természetesen csak mindezek után kerülhetett sor. A befektetői csoport tagjai mind nemzetközileg elismert üzletemberek, akik két évig keresték a megfelelő helyszínt a kaszinóberuházáshoz Spanyolországban és Magyarországon.
– Mégis, hogyan tudták elérni, hogy a kaszinóberuházást a kormány azonnal a kiemelt beruházások listájára tette?
– Azért ez nem ment azonnal, csaknem héthavi munkánk eredményeként kapta meg a beruházásunk a kiemelt jelzőt. Számos támogató dokumentumot kellett ehhez elkészítenünk. Be kellett mutatnunk a beruházás mögött álló üzletembereket, be kellett bizonyítanunk az elkötelezettségünket a projekt megvalósítása iránt. Fogalmunk sincs arról, hogy az államigazgatási rendszeren belül miként került sor a kiemelt beruházás címkéjének elnyerésére, kik hozták meg az erről szóló döntést. Ahogyan az sem tartozott a kompetenciánkba, hogy milyen felállású, régi vagy új kormánytól nyertük el a kiemelt státust. Arról szintén nem mi határoztunk, hogy a beruházásunk koordinálásával a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökséget (ITD Hungary) bízták meg.
– Mit kért önöktől a kiemelt projekt minősítésért cserébe a kabinet? Milyen kötelezettségeket kellett ezért vállalniuk?
– A kiemelt projektté nyilvánításhoz szükséges valamennyi dokumentum az elkötelezettségünket bizonyítja.
– De milyen garanciákat kellett a státusért vállalniuk?
– A garanciát kezdetben azért volt nehéz meghatározni, mert a beruházás helyszíne nem volt még biztos. A tyúk és a tojás példáját felhozva: amíg a helyszín nem vált véglegessé, addig természetesen mi sem tudtunk konkrét kötelezettségeket vállalni, hiszen a végleges helyszín nélkül magát a beruházást sem lehetett pontosan leírni. A helyszín meghatározása után magára a koncepció kialakítására volt szükség. A koncepció pedig nem más, mint hogy Magyarországnak Európa egyik vezető turisztikai központjává kell válnia. Csak e két tényező meghatározása után lehetett a részletes terveinket az asztalra tenni.
– Ezekben a tervekben vállaltak kötelezettségeket? Bajnai Gordon miniszterelnök például kétezer új munkahelyet helyezett kilátásba a sukorói beruházás kapcsán.
– Ennél jóval több új munkahely létesül. Ha a King’s City szórakoztató- és élményközpont 2013 második felében megnyitja kapuit, akkor háromezernél több embert fog majd alkalmazni. A következő hónapok valamelyikében elindítjuk az ösztöndíjprogramunkat először a megyében, majd az egész országban. Ennek célja, hogy egy hároméves turisztikai és vendéglátó-ipari képzés során olyan munkaerőt képezzünk ki, amely megfelelő szakértelemmel vehet majd részt a beruházás üzemeltetésében. E program mindenki számára kedvező, hiszen a képzésben részt vevők számára mi biztosítjuk a munkahelyet, de mi is jól járunk, mert ha Nyugat-Európából, például Angliából hoznánk ide szakembereket, akkor minden bizonnyal többet kellene fizetnünk a munkájukért.
– A kormány tagjai közül kikkel találkozott személyesen a kaszinóberuházás kapcsán?
– Bajnai úrral kétszer folytattam tárgyalást, az akkor még pénzügyminiszter Veres Jánossal is találkoztam egyszer, Gyurcsány Ferenccel pedig a már korábban említett parlamenti megbeszélésen ismerkedtem meg.
– Ön a Zsidó Világkongresszus alelnöke Izraelben, 18 éves kora óta tagja a Likud pártnak. Nem gondolja, hogy árt a hírnevének, hogy most közokirat-hamisítással vádolják, valamint hogy a kaszinóberuházás kapcsán eddig négy ügyészségi óvás született? S ha ez nem lenne elég, a napokban derült ki: a számos szabálytalanság miatt az Állami Számvevőszék szerint semmis az ön csereszerződése.
– Csak akkor ártanának a hírnevemnek ezek az esetek, ha nem lennék száz százalékig ártatlan. Akkor aggódnék, ha elkövettem volna valamilyen törvénysértést. Az egész beruházásnál eddig is kiemelten figyeltünk arra, hogy minden lépésünk a jogszabályoknak megfelelően történjen, s ez a jövőben sem lesz másképp. A hírnevemet nem tudja befolyásolni ilyen vagy olyan kijelentés. Teljes mértékben megbízunk a magyar igazságszolgáltatásban, ha efelől bármilyen kétségem lenne, bele sem vágtunk volna a beruházásba. Minden illetékes hivatallal együtt kívánunk működni. Az ön által említett problémák egyébként nem valós gondok, sokkal nagyobb fejtörést okoz nekünk például az, hogy miként tudunk teljesen megfelelni a környezetvédelmi elvárásoknak, amit mi magunk is rendkívül fontosnak tartunk. Az akadályok felsorolása közben azonban azt is látnunk kell, hogy egy évtizedekre szóló beruházás nyitja meg hamarosan turisták milliói előtt a kapuit Magyarországon. Ez a beruházás nemcsak nekünk, beruházóknak fog hasznot hozni, hanem a magyar állam, a magyar emberek számára is. Az élményközpontban a magyar történelem ezer évét is be kívánjuk mutatni az egész világ számára.
– Ön tehát teljes mértékben meg van győződve arról, hogy minden eddigi nehézség, tiltakozás és jogi eljárás ellenére a King’s City felépül, s négy év múlva üzemelni kezd?
– Igen.
– Ezek szerint alaptalannak tartja azokat a sajtóhíreket is, miszerint a King’s City nem más, mint ingatlanspekuláció?
– Ha ingatlanpanamáról lenne szó, miért indultunk volna el a kaszinókoncessziós pályázaton?
– A koncessziós joggal együtt az egész földterületük jóval többet ér…
– És utána kinek adjuk ezt el? Az egész felvetés nem logikus. Ha nem valósítjuk meg a szórakoztatóközpontot, akkor a koncessziós jogunkat is elveszítjük. Ráadásul a koncessziós társaság tulajdonosi köre kötött, a törvény értelmében az csak és kizárólag az lehet, aki a pályázatot elnyerte, tehát azt a törvényben meghatározott ideig eladni semmilyen formában nem lehet. Ebben a beruházásban nemzetközileg elismert üzletemberek vesznek részt, akik soha nem adnák a nevüket ingatlanspekulációhoz. A fejlesztésünk egyik vezetője Ronald S. Lauder magyar származású amerikai üzletember, az Estée Lauder Group igazgatója, nincs szüksége ingatlanpanamával szerzett jövedelemre. A beruházásunkban részt vevők mind komoly üzletemberek, akiknek tisztességesek a szándékai, s akik egy tőkeerős, jövedelmező vállalkozást kívánnak Magyarországon megvalósítani. Ennek a vállalkozásnak az egész ország csak a nyertese lehet.