Kódexszel nem lehet bankot regulázni

Már tíz éve létezik banki etikai kódex, ám úgy tűnik, hogy a pénzintézetek nem vették komolyan. Miközben emberek tízezreit állítják megoldhatatlan feladat elé a megdrágult törlesztőrészletek, a bankok még mindig nem döntöttek a kilakoltatások teljes leállításáról, és ma is a hitelezés etikájának kidolgozásával húzzák az időt. Felcsuti Péter, a szövetség elnöke szerint az is elég, ha csupán a pénzügyi felügyelet tudja, miért módosít szerződést a bank, az ügyfél úgysem értené meg az okokat.

Már egy évtizede tartaniuk kellene magukat a bankoknak egy általuk készített etikai kódexhez, de most újabb szabályzaton törik a fejüket. Közben az idő telik, és egyre több adós merül el a létbizonytalanságban. Bajnai Gordon miniszterelnök júliusban a magyarországi bankok vezetőivel folytatott tárgyalások után jelentette be, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a bankszövetség és a kormány a Gazdasági Versenyhivatal bevonásával magatartási kódexet dolgoz ki a bankok számára, amely többek között tartalmazza a szerződésmódosítások feltételeit, a bankok tájékoztatási feladatait és tisztázza, hogyan kell eljárni akkor, ha az ügyfél nem fizet. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy miért egy újabb kódexszel javítana a kormány a helyzeten, amikor törvényi eszközökkel is megtehetné ugyanezt. Ráadásul a bankok etikai kódexe egyszer már kudarcot vallott. A Magyar Bankszövetségnek már tíz éve van etikai szabályzata, amelyet néhány éve meg is újítottak, mégsem sikerült elejét venni a jelenleg tapasztalható problémáknak.
A dokumentum szemelvényeiből úgy tűnik, hogy a bankok elégedettek voltak a kódexszel. – A felvállalt önszabályozási feladatokat jórészt már elvégeztük: megalkottuk a bankváltási útmutatót, a hitelkiváltási kódexet és az új etikai kódexet – olvasható a bankszövetség egy 2008. első negyedéves jelentésében. A kódex célja a hivatalos meghatározás szerint az, hogy a tagok az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva tisztességes, etikus magatartást tanúsítva járjanak el. A dokumentum rögzíti az etikus banki magatartás szabályait, és a normák megsértése esetén megindított etikai eljárás menetét is. A jól hangzó szólamok ellenére azonban rengeteg probléma merült fel az utóbbi időben a bankok működésével kapcsolatban.
A Magyar Bankszövetség elnökségi ülése legutóbb szerdán foglalkozott az új szabályozással. Ekkor egy javaslatot fogadtak el, amely állításuk szerint a magatartáskódex alapja lehet, és csütörtökön át is adták azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF). Az eredeti menetrend szerint már szeptember elejére össze kellett volna állnia a kódexnek, de a piaci szereplők és a felügyeleti szervek elképzelései közötti különbségeket elnézve még az is kétséges, hogy a hónap során sikerül eljutni a piszkozatoktól a tisztázatig – írja a távirati iroda. Felcsuti Péter, a bankszövetség elnöke szerint a bankok és a felügyelet elképzelései 70-80 százalékban megegyeznek, ám arról nem tudni, hogy melyek lehetnek azok a kérdések, amelyekben nem sikerült még kompromisszumot találni.
Az egyik megoldatlan kérdés valószínűleg az egyoldalú szerződésmódosítások problémája. A bankszövetség elnöke kifejtette: a törvény megadja a bankoknak az egyoldalú szerződésmódosítás jogát, de azt kívánja, hogy ez átlátható és következetes legyen. – A vita arról folyik, kinek a számára legyen a módosítás átlátható: az ügyfél számára, aki alulinformált, nem felkészült, nem képes megítélni a feltételeket, vagy az ügyfél nevében eljáró felügyelet számára – foglalta össze a vita kérdéseit az MTI-nek az elnök. Felcsuti az utóbbi mellett tette le voksát. Binder István, a PSZÁF szóvivője ugyanakkor lapunknak elmondta: nem a felügyeletnek kell értenie a szerződések feltételeit, ezen belül pedig a módosításokat, hanem az ügyfeleknek. A szóvivő úgy látja, hogy amennyiben a felügyeleti szerveknek nem sikerül egyezségre jutniuk a bankokkal a legfontosabb kérdésekről, akkor nem magatartási kódexben fekteti le a kormány a szabályokat, hanem törvény formájában.

Év végéig kaphatnak hitelt a bankok. Jóváhagyta az Európai Bizottság annak a magyar intézkedéscsomagnak a meghosszabbítását, amelynek keretében a jogosult hitelintézetek tőkéhez juthatnak, valamint újonnan nyújtott rövid és középtávú hitelek tekintetében garanciához – tudta meg a távirati iroda. A féléves hosszabbítással a program ez év végéig futhat.