A közelmúltban számos nyilatkozatot tett Ficsor Ádám volt titokminiszter és Laborc Sándor, az NBH leköszönő főigazgatója, amelyekben nehezményezték az ügyészségi eljárást. Laborc Sándor a napokban kifejtette, a hatóságok nem vizsgálták azt a 30 környezettanulmányt, amelyet a nyomozók az UD számítógépein találtak, ezért az adatvédelmi ombudsmanhoz fordult. Készült környezettanulmány Bajnai Gordonról?
– Nem. Örömmel veszem, hogy Laborc Sándor többet tud a cégünkről, mint mi magunk. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy gyakorlatilag 12 hónapja nyomoznak ellenünk, de ezelőtt nyolc hónapon keresztül titkos adatgyűjtés is folyt az UD Zrt. és munkatársaival szemben. Laborc Sándor olyan állítólagos információkról beszél, amelyek egyetlen nyomozati anyagban sincsenek benne.
– Bármilyen adatgyűjtés – akár mindenki számra hozzáférhető anyagok alapján – a miniszterelnökre vonatkozóan történt? Valami alapja csak kell, hogy legyen az NBH főigazgatójának állításának.
– Bajnai Gordon jó ideje a magyar közélet és gazdasági élet meghatározó személyisége. Nem zárom ki, hogy rá vonatkozó információk valamilyen anyagban megjelentek, de tény, környezettanulmány nem készült róla.
– Önök az OTP-nek is dolgoztak. Az üzleti életben azért nem példa nélküli, hogy egy-egy gazdasági partnerről információkat kérnek bizonyos kontraktusok megkötése előtt. Ilyen kérések érkeztek önökhöz az OTP-től vagy más megbízótól?
– Nem. Az OTP-nek ilyen jellegű munkát soha nem végeztünk. Megjegyzem, senkinek nem lehet semmilyen problémája azzal, ha legális adatbázisokból – például céginfó – vagy az interneten fellelhető anyagok alapján valakiről összegyűjtjük a rendelkezésre álló információkat. Ezt csinálják az újságírók is.
– Rendszeresen emlegetik azt a vádat önökkel szemben, hogy az UD Zrt. a MÁV Biztosítóval kapcsolatban állók személyes adataival visszaélt. Hogy kerültek önökhöz a biztosító ügyfeleinek az adatai?
– Ez Laborc Sándornak egy tudatos csúsztatása. A MÁV Biztosítóval üzleti kapcsolatban álltunk, miután a cégnél kirobbant a botrány. Az új vezetés nem tudott hozzáférni a korábban velük leszerződött ügyfelek adataihoz, és ebben kértek és kaptak tőlünk informatikai segítséget. Ez részben az ügyfelek érdeke is volt, hogy azonosítani lehessen, ki fizetett rendszeresen a biztosítónak, és ki nem.
– Nem arról volt szó, hogy egyszerűen átvándoroltak az UD-hez az információk a MÁV adatbázisából?
– Szó sincs erről. Ezt akkor is és most is – hiszen még mindig kapcsolatban vagyunk a MÁV Biztosítóval – nagyon feszesen ellenőrizték, például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is. Egyébként egy ilyen méretű adatlehívást fizikailag sem tudtunk volna megoldani.
– A feljelentés szerint haditechnikai eszközöket is használtak bizonyos titkos megfigyelések során. Egy fatörzsbe elrejtett kameráról is beszélt Laborc Sándor, és a hozzá tartozó adóvevőkről. Volt ilyen eszközük, mihez kellett ez?
– Egy kameráról van itt szó, de ebben az esetben sem a kémfilmekből ismert csúcstechnikával állunk szemben. Ez egy hét centiméteres lencséjű kamera, amelyet tesztjelleggel helyeztünk el egy fatörzsben. A szerkezetet egyébként nem használtuk, azt a nyomozók az irodánkban találták meg. Az egyik megrendelőnknek – aki később visszalépett az együttműködéstől – volt egy speciális kérése, ezért szereztük be a felvevőt. De hangsúlyozom, szó sem volt arról, hogy ezzel embereket akartunk volna megfigyelni.
– Az álcázott kamerát állítólag egy ügyvédi iroda megfigyeléséhez szerezték be. Azt részben ön is elismerte, hogy egy belvárosi ügyvédi iroda megfigyelésére kaptak felkérést. Itt milyen adatgyűjtésről volt szó?
– Adatgyűjtés itt sem történt. Egy egyszeri terepfelmérésről volt szó, ami után semmilyen további érdemi lépés nem történt. Az ügyvédi iroda ezért sem tett feljelentést az UD-vel szemben. Az pedig teljesen irreális felvetés, hogy egy fatörzsbe rejtett kamerát a belvárosban alkalmazni lehet.
– Tud arról valamit mondani, hogy az ügyvédi iroda feltérképezésekor ki volt a megbízó és mi volt a megbízás célja?
– A cégünk gyakorlatilag csődbe ment, ettől függetlenül szeretnénk megtartani azt a működésünk során is komolyan vett alapelvünket, hogy az ügyfeleink érdekeit meg kell védeni.
– Kiszivárogtak olyan információk, hogy a Molról mint megrendelőről volt szó. Az ügyvédi iroda pedig az olajtársaság iránt érdeklődő külföldi befektetők nevében járt el. Ekkor történtek ugyanis komoly előkészületek a Mol ellenséges felvásárlásáról. Ezt cáfolja?
– A Mollal volt szerződésünk, különböző informatikai munkákat végeztünk nekik. Arról viszont nem akarok beszélni, hogy az ügyvédi irodával kapcsolatos megbízásunk honnan jött és milyen feladatra vonatkozott.
– Házkutatások megkezdése után Laborc Sándor állítása szerint megpróbáltak egy adatbázist távolsági vezérlő segítségével megsemmisíteni, amit valakik „fizikailag” megakadályoztak. Beszámolna erről?
– Nem tudom, hogy Laborc Sándornak milyen vadromantikus elképzelései vannak az ellenünk folyt házkutatásokról, mindenesetre csodálkozással olvastam én is a témában tett nyilatkozatát. A nyomozó hatóság egy időben tartott házkutatást a cég irodájában, a szerverszolgáltatónál, a lakásomon és az informatikusunk lakásán, ahol ő maga is jelen volt. Ebből következően fizikailag sem tudtunk semmit tenni esetleges bizonyítékok megsemmisítésére, de szándékunkban sem volt ilyet csinálni. Mellesleg, ha történt volna kísérlet arra, hogy meghiúsítsuk a házkutatás eredményességét, az már akkor óriási nyilvánosságot kapott volna.
– A lefoglalt szerverekkel egyébként mi a helyzet?
– Visszakaptuk őket, bár egy részük jelentős fizikai sérüléseket szenvedett.
– A lefoglalt számítógépeket is visszakapták?
– Igen, bár sajnos az én személyi számítógépem is használhatatlanná vált. Ez egy Macintosh volt, amelyet – nem ismerve a típus sajátosságait – erőszakkal akartak felnyitni a „szakértők”. A szakszervizben azt mondták, hogy ilyen vandál munkával még nem találkoztak.
– A hírek szerint az Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az UD-től kért segítséget, hogy egy lefoglalt szervert meg tudjanak nyitni. Ez igaz?
– Informatikusunkat egyszer behívták az NNI-be, hogy adja meg az egyébként már hónapok óta lefoglalt egyik szerver belépési kódját. Kollégám ezt egy borítékban be is vitte, és átadta az NNI szakértőjének. Ám a szakértő sem tudott mit kezdeni a kóddal, mert korábban szakszerűtlenül szedték szét a szervert, amit ezután nem tudtak összerakni.
– A baloldali médiában rendszeresen hivatkoznak arra, hogy az esztergomi polgármester az UD-től jutott különböző híváslistákhoz. Hogy szereztek be önök híváslistákat?
– Úgy gondolom, hogy ebben az ügyben jól tetten érhető az NBH dezinformációs játéka. A történetnek az a része igaz, hogy Esztergom városával egy közös biztonsági céget hoztunk létre, amely a mai napig, immár több mint egy éve sikeresen működik. A városvezetés híváslistákra vonatkozó kéréssel soha nem fordult a céghez, de mi sem tudtunk volna ilyen kérésekhez segítséget nyújtani.
– Erre vonatkozóan semmilyen nyomozati anyagban nincsen utalás?
– Az NBH egy furcsa tanú segítségével tett erre vonatkozóan feljelentést, de úgy gondolom, további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megállapítsák ennek valóságtartalmát. Nagyon örülnék neki, ha záros határidőn belül kiderülne, hogy milyen nem legális lépéseket tett az NBH.
– Vannak olyan információink, hogy egy ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyvben az NBH-t is érintő korrupciógyanúról van szó. Erről tud valamit?
– Városi legendák szerint – amelyeknek ellenőrzését, pontosítását nekem nincsen módom megtenni – a mi ügyünk kapcsán lehet egy olyan új motívum, amelyikből bizonyos üzleti körök és hivatalos személyek sem vonhatják ki magukat. Állítólag tízmilliós tételekkel igyekezték motiválni az NBH egyes alkalmazottait, hogy az UD vezetőit előzetes letartóztatásba juttassák.
– Arról van-e információja, hogy ez a terv miért bukott meg?
– Az valószínűsíthető, hogy rengeteg pénzt ajánlottak fel erre a célra, és aki ebben részt vett, az mindent elkövetett azért, hogy a pénzt megszolgálja. Hogy végül nem jártak sikerrel, az azért lehetett, mert az eljáró nyomozó szervek objektív munkát végeztek, nem úgy, mint ahogy azt az NBH-ban sokan szerették volna. A másik oldalról pedig úgy tűnik, hogy sok részleten „nagyvonalúan” léptek túl ezek a titkosszolgálatnak dolgozó emberek, a szakmai alapelvek helyett a megrendelés mindenáron teljesítését tartották szem előtt. Az egészben engem az érintett a legérzékenyebben, hogy amíg én az NBH-nál dolgoztam, mindig büszke voltam arra, hogy a hazámat szolgálhatom, és ez igaz volt az egész szervezetre. Az NBH-t idáig mindig elkerülte a korrupció, elképzelhető, ha a hírek igazak, hogy ez most megváltozott.
– Említést tett bizonyos üzleti körökről. Elmondaná, kikre gondol?
– Olyan területről jöhettek például, ahol úgy gondolták, hogy rajtunk keresztül Esztergom városát és annak vezetését közvetett úton támadni tudják. Logikai alapon én ebbe az irányba gondolkodnék, hogy itt lehettek olyanok, akik erre a célra pénzt sem sajnáltak volna. Hiszen helyi üzleti érdekeket sérthetett az, hogy az UD egy közös céget hozott létre Esztergom városával.
– Politikai vagy gazdasági motivációja lehet akkor ennek a gyanús ügynek?
– Szerintem elsődlegesen üzleti érdekek fűződtek hozzá, bár a politikától nyilván nem egyértelműen elválasztható egy ilyen ügy, hiszen politikai hátszéllel üzleti lehetőségek elérése volt a cél.
– Ez lehetett az egyik oka annak, hogy az UD elleni akciót megindították?
– Ennek politikai és üzleti okai lehettek. A lehallgatott telefonbeszélgetések felhasználásával fideszes politikusokat hoztak hírbe, és a legnagyobb ellenzéki pártot támadták. Az MDF elnökválasztási kampányát is alakítani tudták. Nem elhanyagolható viszont az sem, hogy Magyarország top tízes vagyonvédelmi cégét, a kétmilliárd forintos árbevétellel működő, hatszáz embert foglalkoztató UD Zrt.-t ellehetetlenítsék. Emellett lehettek olyan üzleti körök, amelyek úgy gondolták, hogy egy ilyen lejarató kampány áttételesen a hasznukra fordítható.
– A hatszáz emberből mennyi maradt?
– Kettő. Én és Tóth János kollégám.
– Visszatérve Laborc Sándor nyilatkozataira, ő említette korábban, hogy önök védett intézményektől is tudtak információkat szerezni. Emiatt két rendőrt meg is gyanúsítottak, de nehezményezte, hogy a megbízót, vagyis az UD-t itt sem vonták be a vizsgálatba.
– Nem venném magamnak a bátorságot az NBH főigazgatója helyében, hogy a magyar nyomozó szerveket folyamatosan azzal gyanúsítsam, hogy vagy szakmai hozzá nem értésből, vagy bármilyen más indokból nem megfelelően kezelték ezt az ügyet. Az NNI, a vám- és pénzügyőrség, valamint a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozott az UD-t érintő feljelentésekben. Úgy vélem, Laborc Sándor Don Quijote-ként mindenki ellen harcol, és minden szélmalomban ellenséges lovagokat lát. Ez meglehetősen furcsának tűnik, tekintettel arra, hogy másodfokon is elutasították feljelentését és panaszait. Viselkedése méltatlan a bűnüldöző szervekhez.
– Hány eljárás indult az UD ellen?
– Négy feljelentés volt. A fegyverrel, lőszerrel való visszaélés gyanúja már a házkutatáskor tarthatatlanná vált. Hivatalosan hatástalanított AK és AMD fegyverek és a hozzájuk tartozó húsz-húsz darab pukkanó riasztólőszerek miatt gondolták megalapozottnak a gyanút. Ezek dísznek kellettek az irodába. Adócsalás is felmerült annak kapcsán talán, hogy az egyik lehallgatott telefonbeszélgetésen egy szlovákiai cégalapítás lehetőségéről beszélgetünk, amiből egyébként nem lett semmi. Magántitok jogosulatlan megismerése is szerepelt a feljelentésben, számítástechnikai rendszer elleni bűncselekmény gyanúja – ez a MÁV Biztosítónál történt informatikai munka kapcsán jött elő –, valamint államtitok megsértése is felmerült. Ezek mindegyike megdőlt. Jelenleg két eljárás folyik. Az egyikben azt vizsgálják, hogy a fatörzsbe rejtett kamera engedélyköteles eszköznek minősül-e, vagy sem. Ennek lezárultával mi is kezdeményezni szeretnénk egy igazságügyi szakértő kirendelését. A másik eljárást pedig szerzői jogok megsértése miatt indították, mert az informatikusunknál az internetről letöltött DVD-filmeket találtak.
– Keller László az UD-vel kapcsolatban tett észrevételeit az ügyészség feljelentésként értelmezte. Ezzel az üggyel mi van?
– Semmilyen információink nincsen erről. Idézést nem kaptunk, de ha jól tudom ő egy 2006-os ügyről beszélt, ami az UD vonatkozásában nem is értelmezhető.
– Önök milyen jogi eljárásokat kezdeményeztek?
– Több sajtótermékkel szemben kártérítési pereket indítottunk. Azt követően pedig, hogy Laborc Sándornak a nyomozás megszüntetése elleni panaszait jogerősen elutasították, kezdeményezzük a magyar állammal szembeni kártérítési per megindítását is. Ennek jogi előkészítése gőzerővel folyik. Laborc Sándort is kénytelenek vagyunk feljelenteni hamis vád és a hatóság félrevezetése miatt.
– Az akkori titokminiszterrel, Szilvásy Györggyel szemben nem terveznek fellépni?
– Ennek lehetőségét még vizsgáljuk. Az egyértelműnek tűnik, – de ennek kiderítése az arra illetékes szervekre tartozik –, hogy Laborc Sándor nem magától döntött a céggel szembeni fellépés mellett, hanem valakitől erre megrendelést kapott.
Vlagyimir Putyin
Putyin csak játszadozik Donald Trumppal?
