Megszünteti a kormány a PPP-t

Október elsejétől hatályon kívül helyezi a kormány a köz- és a magánszektor együttműködésén alapuló PPP-beruházások 2007. februári határozatát – az erről szóló döntés tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben. A PPP lényege, hogy – az állam megrendelésére – a privát fél végzi el a beruházást, az üzemeltetés és a kereslet biztosítása közül pedig az egyiket, így a projekt kikerülhet az államháztartás köréből.
A döntés nem előzmény nélküli. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az elmúlt években szinte valamennyi PPP-beruházásról megállapította, hogy azzal csak a magánszféra járt jól, az állam nem. A legismertebb hazai projektek, így az M5-ös autópálya, a Papp László Budapest Sportaréna, valamint börtönök és kollégiumok építkezését megvizsgálva a számvevők rendre arra jutottak, hogy az előnytelen szerződések miatt az adófizetőket kár érte. Az ÁSZ azt is nehezményezte, hogy az állam kontójára kötött és a magáncégek érdekeit szem előtt tartó megállapodások miatt felelősségre vonás nem történt. A számvevők legutóbb a PPP-konstrukcióban elkészült sportberuházásokról fogalmaztak meg kritikákat arra hivatkozva, hogy az építések során elmaradt a versenyeztetés, így végül jóval drágábbak lettek a vártnál.
A PPP-beruházások 2004-től váltak egyre népszerűbbé a szűkös állami források miatt. Szakemberek korábban arra figyelmeztettek: a beruházási forma a költségvetési trükkök egyike, amely során az állam több évre előre úgy vállalt kötelezettségeket, hogy közben a magánberuházó érdekei érvényesültek. A PPP-kiadások 2007-ben 54,5 milliárd forintot emésztettek fel, tavaly az összeg elérte a 64,6 milliárdot, míg idén várhatóan 65,9 milliárd forint terheli a büdzsét.