„Sokat hibáztunk”

Az Egyesült Államok figyelemmel követi a guantánamói táborból Magyarország által befogadandó fogoly sorsát, nem fordít hátat – ezt ígérte lapunknak adott interjújában tegnap Barack Obama elnök guantánamói ügyben illetékes, nagyköveti rangú megbízottja, Daniel Fried.

Most jelentették be, hogy megállapodást kötöttek a hivatalból rövidesen távozó és rendkívül népszerűtlen magyar kormánnyal egy guantánamói fogoly befogadásáról. A politikai élet másik oldala és a magyar nép nem mutat túlzott lelkesedést ezért az ötletért. Nem gondolja, hogy az Egyesült Államoknak lenne morális kötelezettsége rendezni azt a felfordulást, amelyet saját maga okozott, nem pedig a szövetségeseire hárítani a felelősséget?
– Üdvözöljük nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió és számos európai ország döntését, hogy segítenek rendezni – ahogy ön fogalmazott – ezt a felfordulást. Igaza van, hogy az Egyesült Államok sokat hibázott Guantánamóban, ám most segítséget kértünk az európai országoktól, hogy bezárhassuk a tábort. Franciaország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Belgium, Írország és most már Magyarország is bejelentette, hogy segít nekünk. Azt, hogy itt egy távozó kormányról van szó, azt majd eldöntik a magyar emberek, de természetesen tudom, hogy rövidesen választásokra kerül sor, és én is olvastam a közvélemény-kutatások adatait. Az sem titok, hogy kapcsolatban állok a Fidesszel, ahogy mindig meglátogatom az ellenzéket, ha Magyarországon járok. Reméljük, hogy megértik: segítségre van szükségünk, a különbség anynyi, hogy ez a kérdés kiemelt politikai jelentőséggel bír Obama elnök számára.
– Tegyük félre a magyar kormány döntését és a politikai elit véleményét. Hogyan magyarázná meg a magyar embereknek, miért van szüksége az Egyesült Államoknak erre a segítségre, miért nem tudja magában megoldani a saját problémáját?
– Sok guantánamói fogoly nem akar az Egyesült Államokban letelepedni. Közülük néhány túlzottan veszélyes ahhoz, hogy elengedjük. Másokat hazaküldünk. De vannak olyanok is, akiket biztonsággal el lehet engedni, de nincs hova hazamenniük, vagy hazájukban atrocitásoknak lennének kitéve. Mindegyik ilyen személyt átvilágították az illetékes amerikai szolgálatok és immár az európai társaik is. Azokat a személyeket, akik Magyarország számára szóba kerültek, a magyar szolgálatok világították át. Ha terroristák voltak, vagy terrormerényletek kitervelésében vettek részt, nem engednénk el őket. Még mielőtt megkérdezné, hogy akkor miért tartottuk őket fogságban hét éven keresztül, akkor erre csak azt tudnám válaszolni: jó kérdés! Sokan feltettük ugyanezt a kérdést, és Obama elnök végül bölcsen úgy döntött, hogy be kell zárnunk Guantánamót. A tábor ügye toborzóeszközként szolgált a közel-keleti szélsőségesek számára, úgyhogy ha bezárjuk, elvesszük tőlük ezt a lehetőséget, ami fokozza a biztonságunkat. Guantánamó bezárása általánosságban a transzatlanti közösség érdeke.
– Amennyiben Magyarország ténylegesen területére engedi a kiválasztott foglyot, és mégis valamilyen probléma lesz vele, vállal arra garanciát az Egyesült Államok, hogy segít rendezni egy ilyen esetet?
– A magyar kormányé lesz a felelősség, de az Egyesült Államok figyelemmel kíséri az illető sorsának alakulását, és kapcsolatban maradunk a magyar illetékesekkel, azaz nem vonulunk el mosva kezeinket. Megosztunk minden információt, amely felmerül vele kapcsolatban, de meggyőződésem, hogy a magyar kormány egy megfelelő programot tud kidolgozni a társadalomba való integrációja érdekében, amely nagy valószínűséggel sikerre vezet majd. Portugália, Írország ugyanezt teszi, úgyhogy Magyarország nincs egyedül. Őszintén szólva nem kértük volna arra, hogy legyen az első, azt akartuk, hogy az európai közösség 1989 előtti tagjai közül kerüljön ki az úttörő.