Pózba merevedett emberek néznek a fényképezőgép lencséjébe, tekintetük büszke, mi meg visszacseppenünk a régmúltba, és azon merengünk: hogyan kezdődött a sport Kolozsvárott, amikor a város még Magyarország része volt. Egy könyvecskéből most megtudhatjuk, milyen nagyszerű és lélekemelő sportélet volt itt 1820 és 1914 között kibontakozóban.
A fényképek megmaradásához persze jó fotós is kellett, de hát ez is adott volt a Dunky testvérek személyében, akik rajongtak a sportért, és űzték is, különösen a kerékpározást. A fivéreket az erdélyi riportfotó megteremtőiként ismerik, akik fényképeikkel megörökítették a XX. század fordulójának legfontosabb kolozsvári képeit. Többek között I. Ferenc József császár és király látogatását 1895-ben és a Mátyás-szobor leleplezését 1902-ben. De ők voltak az elsők, akik az atlétika pillanatfotóival is megajándékoztak bennünket. Különösen öt sportág hőskorának fényképei maradtak ránk: vívókkal, atlétákkal, kerékpárosokkal, korcsolyázókkal és futballistákkal találkozhatunk a könyvecske lapjain. Csupa megható pillanat, egy-egy fotó a kerékpárosok virágkorzójától a háromszoros világbajnok korcsolyázó Méray-Horváth Opika bemutatójáig.
Neves sportemberek alakja villan fel: a vívómester Chappon Lajosé, a kerékpáros Borbély Györgyé, az egyetemi tornatanár Vermes Lajosé és az 1908-as londoni olimpiai játékokon magasugrásban második Somodi Istváné. Ő egyébként Kolozsvár első olimpiai érmese volt.
Azon kapjuk magunkat, hogy szívesen részt vennénk egy 1880-tól nagy sikernek örvendő korcsolyabálon és farsangi mulatságon a sétatéri tó jegén. De ez már csak a képzeletünkben lehetséges.
(Killyéni András: A kolozsvári sportélet hőskorának képes története. Kolozsvár, 2009.)
Drónok és rakéták százai vették célba Kijevet, ez volt Oroszország eddigi legnagyobb légitámadása
