Az új tbc-s megbetegedések jelentős mértékű növekedése miatt rendelte el az ÁNTSZ regionális tiszti főorvosa május 1-jétől Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes közigazgatási területén a 30. évüket betöltötteknek a kötelező, évenként egyszeri, ingyenes tüdőszűrést. Ezt segíti most a Máltai Szeretetszolgálat legkorszerűbb orvostechnikai berendezésekkel felszerelt tüdőszűrőbusza is, amely a május végi átadás óta járja az országot. Az új eszköz hivatott leváltani a 1995 óta működő, kiöregedett és elhasználódott guruló állomást. A norvég pályázati forrásból finanszírozott mobil szűrőbe épített műszerekkel sokkal pontosabb és gyorsabb munka végezhető – nyilatkozta lapunknak Győri-Dani Lajos, a Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke. Elmondta: a pályázaton 120 millió forintot nyertek el, de további 20 millió forint önerőre is szükség volt a magyar gyártású Ikarus felszerelésére. Az autóbusz belsejét tizenöt évnyi mobil tüdőszűrési tapasztalatokra alapozva tervezték meg; a saját aggregátorral felszerelt járműben helyet kapott többek között a legújabb képalkotó diagnosztikai igényeknek megfelelő digitális röntgenkészülék is.
A mobil szűrőállomás területi prioritás nélkül, ám éves menetrend alapján járja az országot; a budapesti hajléktalanellátók mellett a legrászorultabb rétegeket, vidéki szociális otthonokat, nevelőintézeteket, fegyházakat, börtönöket és cigánytelepeket is meglátogat a busz – folytatta Győri. Mint mondta, a hét elején például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében járt. A busz folyamatosan teljes kapacitással működik, az emberek önként is kivizsgáltatják magukat. Fontos megemlíteni, hogy berendezések segítségével képesek a helyszínen pontosan diagnosztizálni a betegséget, a fertőzötteket ezután a megyei kórházakba küldik kezelésre, és nem csak nyilvántartásba veszik, ahogy ez a kiöregedett előd esetében történt.
A nyugdíjazott jármű a tervek szerint Kárpátalján folytatja a szolgálatot, hiszen a buszban lévő röntgenberendezés kitűnő állapotban van. Az alelnök reményei szerint az új busz legalább tíz évig képes lesz ellátni a feladatát, és hozzávetőlegesen évente tízezer embert vizsgálhat meg, hátráltatva ezzel például a tbc terjedését. Erre szükség is lehet: szakemberek becslése szerint ugyanis Budapesten is százas nagyságrendűre becsülhető a tuberkulózisos emberek száma, akik a megbetegedésükről mit sem sejtve betegítenek meg a másokat.

Van értelme Rákosrendezőbe önteni a pénzt, miközben Budapest fuldoklik?