Gyors, tömeges és hatékony ügyintézést tenne lehetővé egy új semmisségi jogszabály – nyilatkozta lapunknak Völgyesi Miklós. A Legfelsőbb Bíróság (LB) büntetőkollégiumának egykori tanácselnöke – jelenleg a 2006-os jogsértések vizsgálatával megbízott Balsai István szakértői csoportjának vezetője – több pontban foglalta össze elképzeléseit. Völgyesi hangsúlyozta: nem közkegyelmi törvényről lenne szó, hiszen a kegyelem azt szolgálja, hogy a jogszerűen elítélt személyek valamilyen méltányolható okból ne bűnhődjenek. Most viszont olyan embereket kellene rehabilitálni, akik 2006. szeptember 18-a és október 24-e között semmilyen jogsértést nem követtek el.
*
A bíróság mégis elrendelte előzetes letartóztatásukat, illetve büntető- ítélettel elmarasztalta őket. A jogi szakértő utalt rá, hogy az eddigi vizsgálatok szerint a büntetőítéletek egy része olyan rendőri jelentéseken alapult, amelyek tartalmilag hamis közokiratnak minősülnek. A rendőrség ugyanis nagyon sok embert kiemelt, elfogott Budapest közterületein, majd átadta őket a megbilincselésükre, az elszállításukra létrehozott egységeknek. A rendőri jelentéseket az utóbbi csoportok munkatársai állították ki, és a dokumentumokba gyakorta valótlan adatokat írtak be. Általában nem is tudtak arról, hogy kollégáik miért éppen azokat az embereket választották ki az utcán jelen lévők közül. A jegyzőkönyvek így sorozatosan kő- és üvegdobálásról tesznek említést. Ennek valóságtartalmát a legtöbb esetben semmilyen más bizonyíték nem igazolja, az elfogott személyek ráadásul nem voltak abban a helyzetben, hogy megcáfolhassák a közokirat tartalmát. Völgyesi Miklós mindezek mellett lényegesnek tartja, hogy a hamis közokiratok később hamis vád alapjául szolgáltak és a bíróság ezt követően hozta meg a vádlottakat elmarasztaló ítéleteket.
Ha az Országgyűlés elfogadná a semmisségi törvényt, az elsőfokú bíróságoknak hivatalból vagy kérelemre peren kívüli eljárásban meg kellene vizsgálniuk a lezárt és a még függőben levő 2006-os ügyeket. Amennyiben az derülne ki, hogy a döntést kizárólag rendőri jelentések és vallomások alapján hozták meg, az ítéletet semmissé kellene nyilvánítani. Az elítélt nevét törölnék a bűnügyi nyilvántartásból. Nem terjedne ki viszont a semmisség azokra, akiknek az erőszakos magatartását egyéb bizonyítékok aggálytalanul igazolták. A döntés ellen fellebbezést nyújthatna be a hatóság és az érintett is.
Az ügyek másik csoportjába a törvénytelen letartóztatások sorolhatók. Jogsértőnek azt a végzést minősíthetnék, amelyet a bíró hajdan a közrend és a társadalmi rend védelmére hivatkozva hozott meg. Előzetes letartóztatást ugyanis ezzel az indokkal nem lehet elrendelni. Völgyesi Miklós azt is szükségesnek tartja, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács rendelje el az ügycsoport tényfeltáró vizsgálatát a hasonló hibák és törvénytelen eljárások megelőzéséért.
A parlament 1989-ben az 1956-os népfelkeléssel összefüggő jogsértések orvoslásáról fogadott el jogszabályt, s az 1956. október 23. és 1963. április 4. között elkövetett politikai bűncselekmények miatt kiszabott büntetéseket törölte el. Ezután, 1990-ben az 1945 és az 1963 közötti törvénysértő ítéleteket semmisítették meg. Az 1992-ben elfogadott harmadik semmisségi jogszabály az 1963 és az 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatti elítélések érvénytelenségét állapította meg. A 2000. évi – immár negyedik – semmisségi törvény azokat rehabilitálta, akiket az 1956-os forradalom után, bizonyos végrehajtási rendeletek alapján állítottak bíróság elé. Ezek a törvényerejű rendeletek ugyanis kizárólag a politikai leszámolást szolgálták.
origo.hu
Magyar Péter megpróbálta eltitkolni, hogy öccse részesült a Diákhitel Központ kifizetéseiből
