Abból vagyunk, amit megeszünk, megiszunk. Nem mindegy tehát, milyen ételeket veszünk magunkhoz, milyen italokkal oltjuk a szomjunkat. Az ember mindenevő, az emberiség nagyobbik fele azonban csak gabonafélékkel táplálkozik, s ha lehetne enyhíteni a világ élelmezési gondjain, azt csak a szemes termények – búza, árpa, rozs, köles, rizs, kukorica, hajdina stb. – intenzív termesztésével lehetne megtenni.
Mi, magyarok szerencsés helyre születtünk: országunkban minden fajta megterem ezekből. Kedvünkre válogathatunk a gabonákból készült alapanyagokból, félkész és készételekből. Az elkészítésükhöz van megfelelő szaktanács is. Praktikus feldolgozási, sütés-főzési ötletek, étel- és italreceptek találhatók egy most megjelent könyvben.
Szerzői közül Roszik Gábor határozottan kimondja, hogy az egészséges étkezés alapja a kenyér, de egyúttal figyelmeztet: nem mindegy, hogy miből és mi módon készül. A teljes kiőrlésű liszt és daraféleségek divatja, választéka szépen bővül, de máris akadnak ügyeskedők, akik színező- és tartósítószerekkel teszik „piacképesebbé” az áruikat. Szól a manipuláció csúcsát jelentő tudományos génmódosításról is, és – táplálkozástudós létére – Madách Imre intelmét idézi Az ember tragédiájából: „Az ember ezt, ha egykor ellesi, / Vegykonyhájában szintén megteszi. / Te nagy konyhádba helyzéd embered, / S elnézed néki, hogy kontárkodik, / Kotyvaszt, s magát Istennek képzeli.”
A könyv tájékoztat a megbízható beszerzési forrásokról is – a kiadó honlapjáról letölthető az ajánlott hazai bioboltok listája (www.timpkiado.hu). Ami pedig a recepteket illeti, kerek száz oldalon át a hagyományos népi és városi ételek: a tönkölybúzából, korpából készült biolevesek, -köretek, húspótló étkek, saláták és sütemények, erjesztett, fűszerezett, édesített, savanyított italok bő választékával, összetevőivel és elkészítési módjával ismerkedhetünk meg. Még bio- sörrel és szinte eredeti Sacher-tortával is találkozhatunk az album formátumú, színes fotókkal gazdagon körített könyvben. A Kárpát-medence közeli-távoli vidékeiről egybegyűjtött, néprajzi értékű elkészítési útmutatók közreadójának, Kútvölgyi Mihálynak már sokadik munkája ez a hagyományos, természetes magyar étkezés kultúráját bemutató sorozatban. A mangalica, a szürkemarha és más őshonos háziállatok, szárnyasok és halak húsa után most tönkölymáléval, búzakolbásszal, kölestócsnival, zabfasírttal, hajdinapogácsával, ciberével, és – hál’ istennek – 55-ös acélos búzából készült karácsonyi diós-mézes kaláccsal, mákos gubával kínálja az olvasót. A bevezető – étvágy- és gondolatfokozó – írás szerzője, Ambrus Lajos némi őstörténeti húrokat is megpönget, a régi magyarokkal érintkezett rokon népek hatásáról a hazai konyhára, megjegyezve, hogy a mai kor húsevő embere számára úgyszólván ismeretlen a gabonafélék és a belőlük készült értékes és egészséges étkek világa. A könyv segít eligazodni benne, szép és fölöttébb hasznos ajándék.
(Kútvölgyi Mihály, Ambrus Lajos, dr. Roszik Gábor: Bioételek gabonából. Timp Kiadó, Bp. 2010., 128 oldal, 4990 Ft.)
Halálos vonatbaleset történt Monorierdőnél