Egyre több a végrehajtás

Adósok tízezrei menekülhetnek illegalitásba a kilakoltatási moratórium végeztével, mert még a lakásuk elvesztése után is tartozni fognak a bankoknak. A bedőlt ingatlanok felén nagyobb a tartozás, mint amennyiért pénzzé tehetők. Az adósok egy része nem is tudja, hogy a lakására már rákerült az „eladó” tábla.

Csécsi László
2010. 12. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyakoribbá váltak a végrehajtások az elmúlt hónapban.
– A bankok nem látják értelmét a további huzavonának, ezért sorozatosan mondják fel a bedőlt hitelszerződéseket – mondta el lapunknak Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodájának ügyvezetője. A szakember szerint több mint százezer ingatlant érintenek a végrehajtások, ami azt jelenti, hogy két-három megyeszékhely lakosságának megfelelő tömeg kerülhet nagy bajba a kilakoltatási moratórium áprilisi lejárta után. Jelenleg a bankok az opciós vételi jogukat érvényesítik, illetve a bedőlt tartozásokat próbálják meg értékesíteni, ezért ezres tételekben állítják össze a listájukat és küldik ki különböző befektetői csoportoknak.
Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az ingatlanok csemegézése egy-két banknál úgy zajlik, hogy a bennfentes vevőjelöltnek eljuttatnak egy listát, amelyen több száz vagy ezer ingatlan szerepel. Az érdeklődő megjelöli a csupán néhány információt tartalmazó lajstromban azokat a lakásokat, amelyek érdeklik, majd egy előre egyeztetett időpontban bemegy a bankhoz, ahol átnézheti a teljes dokumentációt. Ilyenkor még az egyébként ki nem adható ügyféladatokhoz is hozzáfér a leendő vevő. Az adatok ismeretében aztán kezdődhet az alkudozás. Az árat az értékbecslésnél megállapított értéken túl a tartozás nagysága is befolyásolja. De nem mellékes az sem, hogy mennyire tűnik nehéznek kirakni a tulajdonosokat az ingatlanból.
Kovács László szerint az is előfordul, hogy még folynak a megbeszélések az ügyfél és a bank között a szerződés esetleges visszaállításáról, de a tartozás már kint szerepel az értékesítésre szánt tartozások között. – Sok esetben az ügyfélnek nincs is tudomása arról, hogy a bank ezeket a lépéseket már megtette – közölte a szakember. A végrehajtások felgyorsulása Kovács László szerint annak köszönhető, hogy a kilakoltatási moratórium áprilisban lejár. A tartozások eladása után nem sokat kell várni, hogy az ingatlanokat kiürítsék és a lakókat az utcára tegyék. – Áprilisig az ügyletek lepapírozása megtörténik – közölte az ügyvezető.
Kovács szerint nagy problémát jelent, hogy a tartozások az elmúlt egy évben 30-40 százalékkal növekedtek, és ma már körülbelül minden második adósság nagyobb, mint a jelzálogként felajánlott ingatlan értéke. Ez oda vezethet, hogy még a ház vagy lakás eladása után is marad tartozás a családok nyakán, ettől félve pedig tízezrek vonulhatnak „illegalitásba”. Nem lesz többé lakás vagy autó a nevükön, és bejelentett munkahelyre sem mehetnek el dolgozni, mert mindenüket elviheti a végrehajtó.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.