Elfogadhatatlan a megosztás

Magyar partnerei biztosították a múlt héten Budapesten tárgyalt ciprusi külügyi államtitkárt, hogy a magyar európai uniós elnökség időszakában lehetőségeik szerint megtesznek mindent a szigetország problémájának megoldására tett erőfeszítések sikere érdekében. Lapunknak nyilatkozva Nikolaos Emiliou elmondta: Ciprus a következő elnökségi trióban foglal helyet, így a felkészülés jegyében élénk figyelemmel kísérik Magyarország tapasztalatait.
Az államtitkár leszögezte: a függetlenségének ötvenéves évfordulóját ünneplő Ciprus formális megosztását soha nem fogják elfogadni, ha ezzel kapcsolatban a nemzetközi sajtóban többen ki is fejtették véleményüket a közelmúltban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeket a véleményeket egyrészt olyan személyek jegyezték, akik már nincsenek aktív beosztásban, másrészt pedig szerkesztőségi cikkekben láttak napvilágot. Egy ilyen lépést egyetlen kormány sem támogatna Európában, ahogy az Egyesült Államok sem, talán Törökország kivételével persze – mondta. A ciprusi kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatához tartja magát, amely egyetlen föderális államot ír le, oszthatatlan szuverenitással, egyféle állampolgársággal, és ezt szeretnék a folyamatban lévő erőfeszítéseikkel elérni.
Az államtitkár megállapította: bár a magyarok számára is kedvelt turisztikai célpont Ciprus, tudni kell, hogy Budapestre is sok ciprusi jön. A szigetországba látogatók az ország kis méretei miatt szinte mindenütt szembesülnek a megosztottság jeleivel, így a 183 kilométeres elválasztó vonallal, különösen Nicosiában, amely Európa utolsó megosztott városa. A végleges megoldásig úgy a görög, mint a török ciprióták, illetve az országba látogatók mindennapjainak megkönnyítésére igyekeznek intézkedéseket hozni: ilyenek a 2003-ban három helyen is megnyitott átkelőhelyek, amelyeken eddig 20 millióan léptek át az elválasztó vonalon, szerencsére súlyos incidens nélkül. 5-6 ezer török ciprusi dolgozik délen. A ciprusi kormány lehetővé tette, hogy a török ciprióták igénybe vegyék az állami egészségügyi intézményeket, hiszen őket is állampolgárként ismeri el. Így személyi igazolványért és útlevélért is folyamodhatnak, amely lehetővé teszi szabad mozgásukat az EU-ban – mondta Nikolaos Emiliou.
Az északi ingatlanok ügye az egyik legkényesebb kérdés – mondta az államtitkár, emlékeztetve, hogy ez kiemelten szerepelt a két fél vezetői között az elmúlt hat hónapban folytatott tárgyalások témái között is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban több döntésével is elismerte, hogy az eltelt idő és az azóta történt események dacára a görög ciprióták maradtak a jogos tulajdonosai az északon elhagyni kényszerült ingatlanaiknak. Többeknek kártérítést is megítéltek, nem magukért az ingatlanokért, hanem mert 1974 óta nem tudták használni azokat. A helyzet azért bonyolult, mert a sziget egész területén a lakosság felét és az ingatlanok negyven százalékát érinti ez a probléma, ráadásul ez a ciprusi kérdés talán egyetlen olyan aspektusa, amely személyes jellegű. Ezért bármilyen megállapodás is születik, az annak elfogadására kiírandó népszavazáson ennek az ügynek a rendezési módja nagymértékben hatással lesz arra, hogy miként voksolnak az emberek.
A ciprusi kormány törekvéseinek fókuszában az euró stabilizálása áll – mondta az államtitkár a gazdasági válságot érintő kérdésünkre, emlékeztetve arra, hogy 2008 január elseje előtt az országnak stabil és erős valutája volt, a ciprusi font. Mindazonáltal a stabilitás nem az egyetlen cél, hiszen az emberek a gazdaság növekedését, munkahelyek létesítését, lehetőségek teremtését akarják, ami a magyar elnökség célkitűzései között is szerepel. Ciprus, amely 2008-ban még költségvetési szufficittel büszkélkedhetett, immár hiányt kénytelen elkönyvelni. Ezért a kormány a közkiadások lefaragását rendelte el, amit újabb adóintézkedések követnek majd. Az ország eladósodottságának mértéke a GDP 65 százaléka, amely sokkal alacsonyabb az eurózóna 88 százalékos átlagánál.