Lesz-e még váltópárt az MSZP-ből?

Az MSZP nem látja azokat a problémákat, amelyek ma az embereket foglalkoztatják, így az elmúlt nyolc évben teljesen félrekezelte vagy nem is kezelte a társadalmi kihívásokat – véli Szigetvári Viktor. Az MSZP volt kampányfőnöke lapunknak adott interjújában nem értett egyet Gyurcsány Ferenccel abban, hogy a baloldal megújulását a rendszerváltás értékeinek kritikátlan védelme jelenti.

Szigetvári Viktor politológus, kommunikációs szakember 1978. október 16-án született. Az ELTE filozófia és politikatudomány tanszékein folytatott tanulmányokat, majd szerzett diplomát „Tony Blair és az Új Munkáspárt” című tanulmányával politológiából. 2001-ben került az MSZP-hez, Baja Ferenc mellett dolgozott a párt választási kampányának irányításában, később Gyurcsány Ferenc munkatársaként Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója lett. 2003 nyarától a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium miniszteri titkárságvezetője, augusztustól sajtófőnöke volt. 2004 júniusában Medgyessy Péter kommunikációs vezetőjévé és a kormányzati hirdetések kezelőjévé nevezték ki helyettes államtitkáraként. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választása után ugyanezt a posztot töltötte be egészen 2005 májusáig. Utána egészen 2006 végéig irányította az MSZP választási felkészülését, majd 2010 tavaszán ismét az MSZP országos kampányigazgatója.

Utoljára Bajnai Gordon volt kormányfő kabinetfőnökeként, illetve később az MSZP kampányfőnökeként dolgozott. Most mivel foglalkozik?
– Amikor kabinetfőnök lettem, eladtam a Szigetvári és Társai Kommunikációs Kft.-ben meglévő egyharmadnyi részesedésemet tulajdonostársaimnak, Levendel Ádámnak és Sterk Péternek, akik korábban a Szonda Ipsost vezették. A tavaszi kampány végeztével visszavásároltam magam a cégbe hetvenszázalékos tulajdonrészig, és újra ügyvezető lettem.
– Kiknek dolgoznak és milyen jellegű munkát végeznek?
– Önkormányzati és piaci megbízóknak végzünk kommunikációs tanácsadást, kutatásokat, de külföldi pártoknak is dolgozunk. Néhány hete jöttem haza Romániából, ahol a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) készítettünk közvélemény-kutatást. Korábban az ottani szociáldemokrata párt is megbízott minket, máskor amerikai és izraeli kampánytanácsadókkal közösen vettünk részt Calin Popescu Tariceanunak, a PNL miniszterelnök-jelöltjének a kampányában.
*
– Ezek szerint angliai és magyarországi tapasztalatai alapján versenyképes szereplője a nemzetközi politikai kommunikációs piacnak?
– A Fidesz, a korábbi SZDSZ és az MSZP környékén is vannak olyan tanácsadók, akik tudják azt, amit erről a szakmáról ma tudni kell. Ez önmagában nem elég. Ehhez a dokumentált eredmények mellett arra is szükség van, hogy az embernek legyenek nemzetközi, jellemzően angol, német, amerikai és izraeli kapcsolatai. Amikor 2008-ban Romániában dolgoztam, akkor nem engem vettek meg, hanem egy izraeli főtanácsadót, aki, mivel ismert, meghívott egy olyan csapatba, amelyben például szerepet kapott a korábban a Fidesznek is dolgozó Arthur Finkelstein is. De véleménykutatást már önállóan is végeztünk külföldön.
– Miért alkalmaznak külföldi szakembereket politikai kutatásokra?
– Azért, hogy kellően elfogulatlan elemzések készüljenek. Szerintem ez elsősorban politikai-bizalmi kérdés, a szaktudás ott is megvan. Csak ne mondhassa senki, hogy az elemzés adott esetben kedvez valamelyik párton belüli érdekcsoportnak.
– Ezek szerint a magyarországi kampányt érintő kutatásokban ugyanígy alkalmaznak és ugyanezért külföldi szakembereket?
– Tanulni mindig lehet. Többször előfordult velem is, hogy egy adott kutatási anyagban én nem láttam meg azt, amire például egy külföldi tanácsadó azt mondta, ez fontos információ.
– Az MSZP 2010-es kampányában kik vettek részt?
– Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt nemzetközi kapcsolatai révén vett részt a kampányban az AKPD nevű cég, amelynek alapítói az Obama-kampány vezetői közül kerültek ki. Idén januártól áprilisig segítették munkánkat.
– Milyen kapcsolatrendszeren keresztül kapott lehetőséget a nemzetközi kommunikációs tanácsadói piacon való megjelenésre? Ron Werber, az MSZP volt kampánytanácsadója ebben mekkora segítséget nyújtott?
– Ron Werber 2003 óta nem vesz részt itthon kampányokban, ettől függetlenül rendszeres, személyes kapcsolatban vagyok vele, bár együtt külföldön még nem dolgoztunk. Én Tal Silberstein, Ehud Barak izraeli kormányfő volt kampányfőnöke révén léptem be igazán a nemzetközi vérkeringésbe. Silberstein Medgyessy Péter miniszterelnöknek adott tanácsokat, amikor közös európai parlamenti (EP) választási listára szólító közjogi javaslatcsomagját bejelentette 2004 elején. Én valamivel később ismertem meg, és 2008-ban ő kért fel közös külföldi munkára. De előtte már más tanácsadókkal dolgoztam Romániában a szociáldemokratáknak, illetve konzultáltam például Tirana főpolgármesterével is.
– Mennyiben okoz problémát az, hogy különböző országokban különböző beállítottságú pártoknak kell dolgozni? Különös tekintettel arra, hogy ön Magyarországon fideszes önkormányzatoknak is dolgozik?
– Politikai tanácsadást meggyőződés nélkül nem lehet végezni, így például nem dolgoznék a Nagy-Románia Pártnak és politikai tanácsadója soha nem voltam fideszes politikusnak. Egyetlen jobboldali ügyfelünk a hódmezővásárhelyi önkormányzati tulajdonú kórház, ahol az Egészséges Vásárhely program kommunikációját irányítjuk népegészségügyi célokat szolgálva. Lázár János frakcióvezető-polgármester úrral nincsen szerződéses kapcsolatunk, bár a megbízás révén megismertük egymást, és néha beszélgetünk. Ezen megbízás miatt egyébként az MSZP-ben voltak konfliktusaim, amelyeket tisztáztunk.
– Mit gondol a jelenlegi ellenzéki pártok lehetőségeiről és helyzetéről?
– Az LMP máig nem találta meg a helyét, talán amiatt is, mert Schiffer András előéletéből fakadóan nem tudja felismerni saját pártja szerintem könnyen felismerhető politikai érdekeit. Ha ismernék saját szavazótáborukat, akkor világosabb válaszokat adnának a felmerülő kérdésekre.
– Ön szerint nem ismerik támogatóikat?
– Nem becsülném túl a hibákat, mert az LMP-nek kevés eszköz áll rendelkezésre, hogy a nyilvánosság elé álljon. A párttá válásból fakadnak a konfliktusok, amiből következően politikai stratégiájukban látni bizonytalanságot, és néha ellentmondásosnak tűnik az, amit csinálnak. Okkal és joggal félnek attól, hogy rányomódnak az MSZP-re és egy kvázi utó-SZDSZ-szerepbe szorulnak. Ebben nyilván sokan érdekeltek is. Az azonban rossz válasz, hogy állandóan ellépnek az MSZP-től.
– A Jobbiknak nem kell lépnie semerre?
– A Jobbik helyzete szerintem a maga módján egyszerűbb. A Fidesz szívja el előlük a levegőt úgy, hogy sok tisztességtelen kompromisszumot nem köt a kormánypárt. A Jobbik problémája, hogy szélsőséges megnyilvánulásaikon kívül érdektelennek tűnik, miről mi a véleménye a pártnak. Éppen ezért állandóan keresik is azokat a színtereket, ahol harcolhatnak ellenségeikkel, most éppen a kultúrpolitika területén találták ezt meg. Középtávú stratégiájuk megőrizni támogatói bázisukat, az viszont sajnálatos, hogy ezt ebben a megosztott országban a cigányellenességgel teszik. Ennek a politikának ugyanakkor szerintem van egy plafonja, ami miatt a Jobbik nem is tud majd igazi középpárttá erősödni.
– Mi a helyzet a Fidesszel?
– A Fidesznek nem is nagyon kell törődnie a kommunikációval, hiszen akkora a támogatottsága, hogy szinte bármit mondhat.
– Ráadásul annak ellenére, hogy azért az elmúlt időszakban belementek jó pár konfliktusos szituációba, kitartanak a kormánypárt szimpatizánsai.
– Ez így is lesz addig, ameddig a Fidesz megtalálja a választók vélt problémáira adott populista válaszoknak és az ellenségkép fenntartásának megfelelő elegyét, illetve amíg nem jelentkezik egy hiteles politikai alternatíva. Úgy látom, hogy szavazótáborukkal még minimális konfliktust sem vállalnak fel, és emiatt el is mulasztják azt, hogy ebben a ciklusban valódi társadalmi kérdéseket kezeljenek. Éppen ebből lehetnek problémáik később. Ma hatvanszázalékos támogatottsága van a Fidesznek, a kormánnyal mégsem elégedettek ekkora arányban. Míg a Bajnai-kormánnyal szembeni elégedettség ötös skálán kettő, kettő és fél volt, addig a mi méréseink szerint ez a mostani kormánynál pont három. Ebben van kockázat, de ez nem kommunikációs probléma.
– Említette, hogy egy hiteles politikai alternatíva megjelenéséig nincsen igazából félnivalója a Fidesznek. Mikorra várható egy ütőképes MSZP felállása, mikorra válhat hitelessé a párt a szavazók szemében?
– Jövő őszre bekövetkezhet a szavazók kormánnyal szembeni elégedetlenségének növekedése, ami a bizonytalanok arányának növekedésével jár majd együtt. A kérdésére ugyanakkor a választ biztosan nem három hónappal az MSZP ismételt súlyos veresége után lehet megadni. Ebben még van ideje az MSZP-nek. A lényegi probléma azonban tényleg a hitelesség. Nincs engedélye az MSZP-nek arra, hogy egyáltalán bármit is mondjon az embereknek. Mert például a költségvetés vonatkozásában hiába szakszerű és vállalható az, amit a szocialisták akarnak, a választókig, a véleményvezérek szintjéig engedély híján mégsem jut el az üzenet. Ma Magyarországon nincsen olyan társadalmi metszet, amelyben az MSZP csak megközelítené támogatottságban a kormánypártot. A szocialisták minden színtéren 50-60 százalékot veszítettek 2006-hoz képest. Ebből a lemaradásból a politikai ingamozgás miatt visszaszerezhet bizonyos számú szavazót az MSZP, ez azonban nem jelenti azt, hogy a fej fej melletti küzdelemre automatikusan alkalmas lesz a párt.
– Milyen kockázatokat lát a pártban, mik azok a hibák, amelyek benne vannak az MSZP-ben és amiket nem lenne szabad elkövetniük?
– Nem az üzenetek értéktartalmával van a gond. Az alapprobléma az, hogy az MSZP azokat a problémákat, amelyek ma jelen vannak Magyarországon, sajnos nem hozzáértő kormányzással, sok politikai és kommunikációs hibával félrekezelte vagy nem is kezelte. A szocialisták ráadásul szinte teljes mértékben elfelejtettek tudomást venni azokról a problémákról, amelyek az emberek fejében problémaként jelentkeznek. Például a közbiztonság kérdésében hiába mutatják azt a statisztikák, hogy javult a helyzet, ezt az emberek mégsem így érzik. A közérzület más. Ugyanez a helyzet a gazdasági fejlődés vonatkozásában is. Orbán Viktornak ha valamiben van erénye az MSZP-vel szemben, az az, hogy jobban érzi és látja a nem felső-középosztálybeli magyar polgárok, vidékiek és városiak problémahorizontját. Bár szerintem ezekre jellemzően rossz, a hibás társadalmi gyakorlatot fenntartó ösztönös válaszokat ad. A baloldal olyannak tűnik, mintha nem is látná ezeket a problémákat. Kettős megoldás kell. Nem lehet megkerülni, hogy az MSZP egységet és erőt mutasson, másfelől pedig éreztetni kell, hogy látják a gondokat, és felelősen reagálnak a választói elvárásokra.
– Mennyire érzi magát felelősnek abban, hogy érzéketlenné vált a párt a társadalmat foglalkoztató kérdésekben?
– Érzek emiatt személyes felelősséget, bár nem mindig voltam döntéshozó pozícióban. Ott látom a legnagyobbnak a felelősségem, hogy nem vettem megfelelő időben észre a 20 év rendszerváltásába belefáradó magyar társadalom hangulatának összeroppanását, pedig látnom kellett volna. Ebből már egyenesen következik, hogy nem tudtam erre helyesen reagáló politikai tanácsokat adni.
– Beszélt arról, hogy erőt és egységet kell mutatnia a pártnak. Mennyire egységes ma az MSZP?
– Nyolcévnyi kormányzás és egy nagy vereség után természetesek a kardvillogtatások. A pártelit, remélem, lesz annyira bölcs, hogy nem engedi meg, hogy Gyurcsány Ferenc mártírként távozzon, és meggyőződésem, hogy ő sem szétverni akarja az MSZP-t, mert addig van politikai jövője, amíg kötődik az MSZP-hez és támogatóihoz. Feszítő ellentéteket legfeljebb személyek között látok, de nem az érdemi politikai alternatívák tekintetében.
– Mennyire látja markáns vezetőnek Mesterházy Attilát?
– A biztos vereség tudatában is tisztességes kampányteljesítményt nyújtott mindkét választáson. Sok kritikusa ehhez gyáva volt. Politikai sorsa azonban most fog eldőlni. Ki kell mozdítania a pártot a karanténból, segítenie kell a hitelesség újrateremtését, és az elkövetkező évtized baloldali választói koalícióját el kell kezdenie felépíteni. Az biztos, hogy pusztán a Fidesz hibáiból nem fog megújulni a párt. Demokratikusnak és egységesnek kell lenni, ugyanakkor szakítani kell az elmúlt évek teljesítményellenes, önfelmentő és öncélúan kompromisszumos kultúrájával.
– A közelmúltban a „felvesszük” szlogennel próbálták mozgósítani és politikai izgalomba hozni szimpatizánsaikat egy nagygyűlésen. A kormánnyal szemben hatékonyan lép fel a párt?
– Egyszer tudott megtölteni a párt egy ekkora csarnokot, 2005 őszén. Ez azért valamit jelent. A rendezvény még nem tud része lenni a megújulási folyamatnak, de az MSZP megmutatta, ez a párt az egyetlen szervezett ellensúly. 10-18 hónap múlva jobban látható, hogy a hitelesség visszaszerzése mennyire sikeres. Akkor dől majd el az a kérdés is, hogy alkalmas-e az MSZP önmagában a váltópártiságra, vagy új társadalmi szervezetet kell alapítani.
– Mit gondol, Gyurcsány Ferencnek van módja visszatérni vezető beosztásba?
– Nem a pártot önmaga alá gyűrni akaró hatalmi törekvés mozgatja Gyurcsányt. Pusztán azért kritizálni, mert politikusként úgy viselkedik, ahogy egy politikusnak kell, nem lehet. Van véleménye, és elmondja, meggyőz, bázist szervez. Javaslom, tegye más is ezt a pártban, az jót fog tenni, mondjanak érdekeseket, relevánsokat. Kérdés, hogy amit mond, az szolgálja-e a megújulást. Szerintem abban sajnos egyáltalán nincsen benne a baloldal megújulása, hogy a rendszerváltás delegitimálódott status quóját szinte kritikátlanul megvédjük gyakorlatilag a társadalommal szemben. Függetlenül attól, hogy vannak védendő értékei is, amelyeket a kormány most lerombol. Nem szabad azonban túlvédeni azt, aminek inkább a megújításán kellene dolgozni. Holnap milyen országot szeretnénk, az a fontos. Erre a kérdésre azonban sem tőle, sem Mesterházytól, sem Botka Lászlótól nem hallunk választ.
– Milyen kapcsolatban van jelenleg az MSZP-vel, azon kívül, hogy a tagja a pártnak?
– Beszélek politikusokkal, így Bajnai Gordonnal, Gyurcsány Ferenccel és Mesterházy Attilával is. Megkérdezik a véleményemet, ami nem azt jelenti, hogy postafordultával küldöm a számlát. Becsületből léptem be az MSZP-be, mert nem csak akkor kell ott lenni, amikor jól mennek az ügyek. A 2010-es kampányt is ebből a megfontolásból vállaltam el. Választott vezetői posztra nem törekszem.
– Később sem?
– Előbb az anyagi-egzisztenciális stabilitás megteremtése a célom.