Ismét megugrott Európában a tejtermelés, ami abból is látszik, hogy a felesleget a magyar piacon adják el a nyugati feldolgozók. Megint elárasztotta hazánkat az olcsó külföldi dömpingtermék – jelentette ki Kovács László, a Tej Terméktanács elnöke. A Központi Statisztikai Hivatal számai is azt mutatják, hogy az idei év első nyolc hónapjában már a tavalyi egész éves adat 73 százalékát elérte a tejtermékek importjának értéke. Elsősorban a tartós, dobozos, másfél százalékos tejeknél erős a behozatal, itt a külföldi áruk aránya a hazai boltok polcain már meghaladja a magyar termékekét. Emellett a trappista sajtoknál veszítettük el a csatát, egy olyan árunál, amit hungarikumként kellene nyilvántartanunk. Ezzel szemben a hazai jogszabályok nem szabnak gátat annak, hogy bárki gyárthassa határainkon kívül is a magyar termékkel azonos névvel és csomagolásban ezt a sajtféleséget – tudtuk meg Kovács Lászlótól. Arra is van példa, hogy a Hamburgban megvásárolt edami sajtot felszeletelik, átcsomagolják, és idehaza magyar trappistaként értékesítik.
A fenti tények is indokolják azt, hogy fokozottabb piaci önvédelemre kényszerülnek a hazai termelők és feldolgozók. A Tej Terméktanács tavaly ősz óta huszonöt alkalommal fordult a hatóságokhoz. Elsősorban importtermékeknél jelezték, hogy fennállhat a fogyasztók megtévesztése, valamint a kereskedők megszeghették a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát. E bejelentések nyomán a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal három áruházláncot – Tesco, Cora, Auchan – bírságolt meg összesen 92 millió forint értékben. Mindez azonban csak zsebpénz a multinacionális cégeknek – vélekedett a terméktanács elnöke. A szakmai szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy az Auchan egy esetben elárulta, valójában miről is szólnak a tejakciók. A lánc az egyik bírságra írásban reagálva közölte, hogy azért adta olcsóbban a tejet, mert egy készlet bennragadt, és a cég munkatársai úgy döntöttek, a terméket jobb lesz eladni, mielőtt megromlana.
A terméktanács úgy látja, változatlanul baj van az iskolatejprogram körül. Hiába garantálja ugyanis a szaktárca a központi támogatások meglétét, sőt növelését is, ha a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal csak utólag, hat hónapra fizeti ki a pénzt. Emiatt iskolatejet csak minden tizedik óvodás vagy iskolás gyermek kap.
Brüsszeli segítség. Egyenlő felekként üljenek az ártárgyalásokon asztalhoz a tejtermelők és a feldolgozók – ezt szeretné elérni az Európai Bizottság, és ennek érdekében döntött tegnap arról, hogy a jövőben az iparnak a termelői szervezetekkel kell írásos szerződést kötnie, amely szabályozná az ágazaton belüli együttműködést. A tejpiaci intézkedések 2020-ig maradnak hatályban.
Orbán Viktor: Tisztelet a hősöknek!