Ilyet az erőszakra már-már immúnissá vált riói favellák (bádogviskók) lakói sem láttak! Kétezer-hatszáz főnyi, állig felfegyverzett elit egyenruhás – akik a hadsereg, a tengerészgyalogság, a rendőrségi kommandók állományába tartoznak – páncélos csapatszállító járművekkel, tankok és helikopterek támogatásával megindult vasárnap reggel nyolc órakor Complexo do Alemao központja felé, hogy birtokba vegye a négyszázezer fős városrészt.
Becslések szerint hatszáz drogdíler húzódott meg a favellákban, ám látva ezt a nyomasztó túlerőt és a katonák eltökéltségét, közülük senki sem használta fegyverét. A karhatalom lassan haladt előre a szűk utcákon, amelyek fölött alacsonyan húztak el a helikopterek, a katonák részéről néha szórványos sorozatok dördültek el. Másfél óra múlva az egyik parancsnok kitűzte a városrész egyik kiemelkedő pontján a brazil zászlót. „Visszafoglaltuk” – ezt hirdette öles címmel a másnapi riói újság, az O Dia.
Harminc év után újra béke van – így örvendeztek a sikernek az illetékes brazil szóvivők. Azt biztosan kijelenthetjük, hogy már régóta készültek erre az akcióra. Az október utolsó napján lezajlott elnökválasztás előtt valószínűleg nem találták megfelelőnek az időpontot ilyen kiterjedt „hadműveletre”, ám a leendő államfő, Dilma Rousseff asszony máris letette a névjegyét.
Nemcsak a nemzeti zászló kitűzése jelezte azt az örömöt, amelyet a hatóságok éreztek a kábítószer-fellegvár bevételekor. Bármennyire cinikusan hangzik, nekik jól jött a múlt heti kábítószer-háború, amely alkalmat teremtett az egyik fő kábítószerbanda felszámolására. Ez a Vörös Kommandó, a Comando Vermelho (CV), amely a riói bűnszervezetek közül az egyik legrégebbi és máig a legjelentősebbek közül való.
A brazil katonai diktatúra 1964-től 1985-ig tartó éveiben jött létre a CV az Ilha Grande szigeten lévő, szigorúan őrzött börtönben. Ezerkilencszázhetvenkilencben a baloldali bebörtönzöttek és köztörvényes bűnözők szövetségéből született meg a szervezet, amelynek kezdőbetűivel tele voltak Rio de Janeiro favelláinak falai.
A nyolcvanas évek elejétől egy nagyobb szökést követően a CV több tagja kijutott a börtönből. A szervezet inkább a bűn felé fordult, mint hogy a forradalmi harcot részesítse előnyben: emberrablások váltságdíjért, bankfiókok kifosztása, betörések követték egymást, és aztán jött a mindennél többet hozó üzlet, a kábítószer. Vaskézzel irányította a favellák kokainellátását, ellentmondást nem tűrt a fegyverkereskedelemből is hasznot húzó, hajdanán nemesebb célokért létrejövő szervezet.
Ám a szomszédos országokból származó kábítószer alaposan kikezdte a bűnbanda vezetését: a többség otthagyta a fogát a különböző fegyveres összetűzésekben, aki szerencsével túlélte a területszerző és -megtartó háborút, most börtönben csücsül. A szervezet főnökét, Marcio Nepomucenót is régen kivonták a forgalomból. A múlt héten cellájából adott utasítást – felesége és ügyvédje révén – a Vila Cruzeiróban kirobbant leszámolásokra, amelyben a múlt csütörtökig 35 személy vesztette életét. Nemcsak egymást küldték a halálba, hanem rendőrségi posztokra is gépfegyvertüzet zúdítottak.
Volt egy korábbi, a rendőrség szemében valószínűleg megbocsáthatatlan bűnük is. A hatóságok által két éve a kábítószertől és a bűnözés egyéb formáitól „megtisztított” favellákba is vissza akartak térni. A 16 milliós megapoliszban kétmillióan lakják a mintegy ezer nyomortelepet. Mintegy hatvan favellatelepen tartja fenn a rendet az UPP, a rendőrség megbékéltetési egysége. A Comando Vermelho még a rivális bandával, a Barátok Barátai szervezettel is fegyverszünetet kötött, hogy újra meg tudja vetni a lábát ezeken a helyeken.
A rendőrség elfoglalta a Vila Cruzeirót, innen azonban mintegy kétszáz drogdíler a szomszédos Complexo do Alemaóba menekült át. A hatóságok ma egy hete estig adtak nekik haladékot, hogy feladják magukat. Egyetlen személy élt a lehetőséggel, az egyik alfőnök jött elő felemelt kézzel, fegyvertelenül.
A vasárnap reggeli akcióról a helyi lapok különösen azt emelik ki, hogy milyen szervezetten bonyolították le a fegyveres erők különböző egységei. „Viszszaadták a hitet az embereknek, hogy megéri becsületesen élni” – írta a Global News. A műveletet vezető egyik parancsnok elárulta, hogy már régen készen álltak ilyen nagy erejű támadásra: „Rio de Janeiro ezen városrészének lelkét is visszaadtuk. Sohasem tapasztaltam ilyen szeretetet, mint amikor kommandósaimmal lakásról lakásra jártunk.”
Vajon ezzel az erőteljes akcióval végleg a múlté lesz a bűnözéssel szembeni közöny, amely oly hosszú évekig jellemezte a brazil hatóságokat? A várható eseményekből arra következtethetünk, hogy az ilyen jellegű fellépések megszaporodnak Brazíliában. Három és fél év múlva labdarúgó-világbajnokságot rendez az ország, majd Rio de Janeiro 2016-ban olimpiát. Ezzel a bűnözési mutatóval csodaszámba ment, hogy Brazília megkapta a jogot ilyen világraszóló események megrendezésére.
Ebben benne volt annak a gazdasági teljesítménynek az elismerése, amelyet az utóbbi nyolc évben elért az ország Luíz Inácio Lula da Silva elnök vezetésével. A majd 200 milliós Brazíliával számolni kell mint Dél-Amerika immár gazdasági óriásával is. A megválasztott államfő, Dilma Rousseff asszony, aki Lula árnyékából lépett ki a nagypolitika színpadára, a vasárnapi akcióval jelezte, hogy a kemény kéz politikáját fogja alkalmazni a bűnözőkkel szemben.
Van ideje rá, ha nem is sok: két-három év alatt, ha ez az eltökéltség megmarad, sikert lehet elérni a bűnözés visszaszorításában. Ha nem lennének ilyen nagyszabású sportesemények, akkor sem maradna más választása egy elnöknek, aki a világ élvonalába akarja repíteni országát, mint hogy fellépjen a bűn terjedésével szemben.
A január elsején hivatalba lépő, közgazdász végzettségű államfő is nyilván jól tudja, hogy ilyen akciók, mint a vasárnapi, szükségesek, de nem oldják meg végleg a harcot. A szegénységet kell leküzdeni. Akkor talán nem kapnak szárnyra olyan ötletek sem, hogy a riói favellák köré falat kell húzni, és arra a kétszer egy hónapra, amíg ez megtörténik, bent tartani az ott lakókat.
origo.hu
Kihúzták a hatos lottót, mutatjuk a számokat
