Magyar ügyekről vitázik Szlovákia

Magyar napok következnek a szlovák parlamentben, a törvényhozás holnap kezdődő ülésszakán ugyanis a tervek szerint állásfoglalást fogadnak el a szlovák honatyák a magyar alkotmánnyal kapcsolatban, részletes vitát és zárószavazást tartanak a kisebbségi nyelvhasználati törvényről, s minden valószínűség szerint újra napirendre kerül a kettős állampolgárság kérdése is.

Ez utóbbi napirendi pontot, tehát a szlovák állampolgársági törvény módosítását ugyan a kormány nem tervezte előterjeszteni, ám az ellenzéki Irány–Szociáldemokrácia bejelentette, kezdeményezi a kérdés napirendre tűzését. Robert Ficóék saját, a tavaly nyáron elfogadott állampolgársági törvényük megváltoztatására dolgoztak ki módosító javaslatot, amit egyébként a kormánykoalíciós Szabadság és Szolidaritás pártlistán parlamenti képviselethez jutott Egyszerű Emberek civil szervezet négy képviselője is kész támogatni, ami akár elég is lehetne a módosítás elfogadásához. Mégsem biztos, hogy a tervezet napirendre kerül, mert a kormánypárti jogászok szerint az ellenzéki párt egyelőre nem nyújthat be ilyen javaslatot, minthogy a hasonló kezdeményezését három hónapja utasította el a törvényhozó testület, a szlovák házszabály szerint pedig ilyen esetben a parlament csak hat hónap elteltével térhet vissza a javaslathoz. A Smer egyébként a kettős állampolgárságot kizárólag családegyesítés címén és lakhelyelhagyással engedélyezné.
A magyar alaptörvény értékelése azonban biztosan napirendre kerül, hiszen a parlament külügyi bizottsága már meg is tárgyalta az állásfoglalás-tervezetet, amely szerint Szlovákia tudomásul veszi az új magyar alkotmány elfogadását, az exterritoriális hatásait azonban nem engedi érvényesülni Szlovákia területén, és nem ismeri el a kisebbségek kollektív jogát. Az ellenzéki pártok azonban keveslik a kormány által kidolgozott állásfoglalást, ezért éles vita várható. Ahogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényről is, amelyet még a kormánykoalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom is támad, többek között nem tartja indokoltnak húsz százalékról tizenötre csökkenteni a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt.