Rui Tavares Magyarországról szóló jelentésének LIBE (igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság) általi elfogadása után magyar újságíróknak maga a jelentéstevő zöldpárti portugál potentát is megnyilvánult: azt állította, a magyarországi változások trendje összeegyeztethetetlen a hazánk által is szerkesztett uniós, szerződésben foglalt értékekkel. Azt javasolta, kezdődjék az Európai Bizottság (az unió legfőbb vezető testülete, kvázi kormánya), az Európai Parlament és az Európai Tanács közt háromoldalú egyeztetés és vizsgálat „az alapjogok érvényesüléséről az egyes tagállamokban”.
– Nem gondolhatjuk naivan azt, hogy aki egyszer belép az unióba, akkor minden oké, örökre szóló bizonyítványa van a jó magaviseletről. Aki bizonyítványt akar, hogy jól viselkedik, annak jól is kell viselkednie – emelte ki a portugál politikus. Szerinte „ha engedjük, hogy Magyarországon romoljon a helyzet, akkor mit kezdhetünk Romániával vagy Szlovákiával, ha például az ott élő magyarok alapvető jogai sérülnek?” – vetette fel a kérdést Tavares.
Úgy tűnik, az egyes tagállamok törvénykezési ügyeibe előszeretettel szólnak bele az Európai Unió vezető testületei, de hogy Rui Tavares éppen Románia lehetséges megfékezését helyezte kilátásba, igen-igen visszás: a minap ugyanis az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács polgári kezdeményezésével megkereste az EB-t. A kezdeményezéssel jogszabályt akarnak kieszközölni az őshonos kisebbségek védelmére. Válaszul az európai hatalmasságok válasza a következő volt: „az uniónak nincs általános hatásköre a kisebbségek ügyében”.
A határozati javaslat elfogadását üdvözölte Martin Schulz, az EP szociáldemokrata elnöke is, hasonlóan az MSZP-hez.
A fideszes EP-képviselőcsoport szerdai közleménye szerint az alapvető jogok magyarországi helyzetéről az Európai Parlament illetékes szakbizottságában szerdán elfogadott Tavares-jelentés nem más, mint az európai baloldal pártdiktátuma, amely továbbra is elfogult és elfogadhatatlan, annak ellenére, hogy az elmúlt hetek tárgyalásainak eredményeként sikerült több ponton is javítani a dokumentumon (így is több száz módosítót söpört le a baloldali többség). „A dokumentum számtalan súlyos tárgyi tévedést, csúsztatást, megalapozatlan következtetést és a magyar kormánnyal szemben támasztott jogalap nélküli követelést tartalmaz. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Parlament baloldali többsége, pártpolitikai okokból kvázi bíróságként diktátumokat támaszt a magyar országgyűlés számára. A néppárti frakció a fentebbi okokból szintén a Tavares-jelentés ellen foglalt állást” – áll a fideszesek közleményében.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő a Tavares-jelentés után:
Ami a szavazás során eldőlt: bekerült a dokumentumba, hogy az alaptörvény tavaly decemberben megsemmisített átmeneti rendelkezéseivel kapcsolatban az alkotmánybíróság felszólította a jogalkotót, teremtsen tiszta jogi helyzetet, de a dokumentum szerint ez nem jelenti azt, hogy ezeket alaptörvénybe kellene foglalni. Újdonság a szövegben annak ismertetése is, hogy a kétharmados törvények jogintézménye más tagállamokban is létezik, és a rendszerváltás óta része a magyar jogrendnek is.
A magyar hatóságok számára megfogalmazott ajánlások közé bekerült például az is, hogy családjogi, szociális, költségvetési kérdések kerüljenek ki a kétharmados törvények köréből. Emellett a dokumentum annak fontosságát is kiemeli, hogy bár a kormánykoalíciónak egyedül is megvan az ehhez kellő többsége, az alkotmányozásnak mégis a lehető legszélesebb parlamenti konszenzussal kellene történnie.
Új elem az is, hogy a dokumentum elismeri, a demokráciához nem elengedhetetlen az alkotmánybíróság. Kiemeli viszont, hogy ahol létezik ilyen testület, ott kívánatos volna, hogy minden jogszabály esetében dönthessen arról, összhangban áll-e az alkotmánnyal.
Az ajánlások közé a bizottság szocialista elnöke, a spanyol Juan Fernando López Aguilar egyéni módosító indítványának elfogadásával az is bekerült, hogy a magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is.
