Rui Tavares jelentéstervezetében úgy érvel, hogy a magyarországi „alkotmányos és jogszabályi keretek nagyon rövid időn belüli ismételt módosításainak rendszerszintű és általános trendje, valamint e módosítások tartalma összeegyeztethetetlen” az unió szerződésének 2. cikkében kimondott értékekkel, és arra kéri az Európai Parlamentet, hogy mondja ki, hogy ha ez a trend időben és megfelelő módon nem változik, akkor azt a kockázatot eredményezi, hogy súlyosan sérülnek az unió alapértékei.
A portugál zöldpárti politikus által előterjesztett szöveg arra kéri az EP házbizottságaként működő, úgynevezett elnökök értekezletét, hogy ha a magyar hatóságoknak a jelentésben megfogalmazott ajánlásokra adott majdani válaszai nincsenek összhangban az uniós értékekkel, akkor indítsák el a szerződés hetes cikkének első pontja szerinti vizsgálatot. A 7. cikk 1. pontja még semmilyen szankciót nem helyez kilátásba az adott országgal szemben.
Az unió szerződésének kettes cikke kimondja, hogy a szervezet az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok tisztelete értékeire épül. A hetes cikk első pontja pedig arról rendelkezik, hogy az uniós intézmények megállapíthatják, hogy „fennáll a világos kockázata annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben lefektetett értékeket”.
Ennek megállapítását az uniós jog szerint indoklással ellátva kezdeményezheti az Európai Parlament, ha a kezdeményezést a képviselők kétharmada támogatja. Az eljárást kezdeményezheti az Európai Bizottság vagy a tagországok kormányait képviselő tanácsban a tagállamok egyharmada is az Európai Parlament hozzájárulásával.
A döntést az Európai Unió Tanácsa hivatott meghozni, és ez csak akkor lehetséges, ha a kezdeményezést az érintett országon kívül a tagállamok nyolcvan százaléka támogatja. Mielőtt a tanács meghozná a döntést, a tagállamok kötelesek meghallgatni az érintett ország álláspontját, és ajánlásokat is megfogalmazhatnak számára. A szerződésnek ez a passzusa azt is előírja, hogy a döntés okául szolgáló megállapítások fennállását a tanács köteles rendszeresen ellenőrizni.
A jelentéstervezetet először az EP-bizottságnak, majd az Európai Parlament plenáris ülésének is el kell fogadnia, ezért a szöveg egyelőre nem végleges, és feltehetően még többször is módosul majd.
Elképzelhetőnek mondta kedden Brüsszelben Rui Tavares jelentéstevő, hogy júniusban az Európai Parlament plenáris ülése elé kerül a magyarországi helyzettel foglalkozó jelentése. A portugál zöldpárti politikus még azelőtt nyilatkozott újságíróknak, hogy az EP szabadságjogi bizottsága megkezdte a vitát a jelentésről, amelynek tervezetét most ismertette. Tavares „csalódottan állapítja meg, hogy az Európai Tanács az EU egyetlen politikai intézménye, amely továbbra is hallgat, miközben a Bizottság, a Parlament, az Európa Tanács, az EBESZ, sőt, még az Egyesült Államok kormányzata is hangot adott a Magyarországon kialakult helyzettel kapcsolatos aggodalmainak”.
Rui Tavares szerint sürgősen megoldást kell találni az úgynevezett „koppenhágai dilemmára”, vagyis arra, hogy az EU rendkívül szigorúan megköveteli ugyan a tagjelölt országoktól a közös értékek és normák tiszteletben tartását, a csatlakozásukat követően azonban már nem rendelkezik hatékony ellenőrzési eszközökkel és szankciókkal.
A Magyar Nemzet értesülései szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szakbizottsága korábban azt javasolta strasbourgi ülésén, hogy indítsák el a hazánkkal kapcsolatos monitoringeljárást. A lap úgy tudja, hogy a balliberális többségű testületben mindössze egy szavazattal ment át a javaslat. A megfigyelési eljárást olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülését illetően. Magyarország vonatkozásában tavaly, az alkotmányozási folyamat során merült fel ez az elképzelés.
Április közepén ismét magyar napot tartottak az Európai Parlamentben, többek között az alaptörvény negyedik módosításának apropóján. Viviane Reding uniós biztos Magyarországgal kapcsolatban úgy fogalmazott: a helyzet megoldására ott van a 7-es cikkely a kezünkben, „igaz, ez egy atombomba”.
Mint ismert, Orbán Viktor kétnapos spanyolországi útján arról beszélt, a magyar kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás európai bizottsági vizsgálatának befejezését, és azt követően készen áll a kérdések megvitatására. A hazánkról szóló vélemények kapcsán később azt mondta: „nagyon sok a nehezen érthető és a nemzetközi sajtóban gyakran félreértelmezett körülmény”.
