A megfigyelési eljárást olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülését illetően. Magyarország vonatkozásában tavaly, az alkotmányozási folyamat során merült fel ez az elképzelés. Thomas Markert, az ET égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű, alkotmányjogászokból álló szakértői testület titkára 2012. március 22-én magyar újságíróknak Brüsszelben elmondta: az ET eddig csak a keleti kibővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozott államok – így például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok – vonatkozásában indított megfigyelési eljárást, mégpedig a csatlakozás időpontjával azonos hatállyal.
A Magyar Nemzet keddi számában írt arról: azt javasolták az Európa Tanács jelentéstevői, hogy kezdjék el a hazánkat érintő monitoringeljárást. A Magyar Nemzet arról is beszámolt, hogy – jól jellemezve a hazánkkal kapcsolatos uniós megosztottságot – miután elkészült az ET jelentéstevőinek javaslata, lemondott posztjáról Jana Fischerová. A cseh konzervatív képviselő azután adta vissza megbízatását, hogy nem tartotta elég megalapozottnak a hazánkról készült jelentést.
Kormányközeli szereplők hétfőn arról tájékoztatták a Magyar Nemzet munkatársát, hogy Fischerová további, alaposabb jogi vizsgálatok lefolytatását látta volna szükségesnek, de Kerstin Lundgren svéd liberális politikus javaslatára végül mégis az a tervezet került a bizottság elé, hogy az ET indítsa meg a Magyarországot érintő monitoringeljárást. Az erről szóló végleges döntést egyébként a parlamenti közgyűlés hozza majd meg, a többi európai intézmény jelentéseinek elkészültével nagyjából egy időben. Az Orbán-kormány ezért arra számít, hogy a tavasz végén, nyár elején újabb összehangolt uniós támadás indulhat hazánk ellen.
Valamennyi – az önkormányzati, országgyűlési vagy európai parlamenti – választásra vonatkozó, egységes szabályozást kell bevezetni a politikai reklámok területén – mondta Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára egy német liberális lapban tegnap megjelent interjúban. A strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet vezetője az Európai Bizottság (EB) vonatkozó kifogásával kapcsolatban kidolgozott magyar javaslat kapcsán beszélt minderről.
Ismert: múlt héten ismét magyar napot tartottak az Európai Parlamentben többek között az alaptörvény negyedik módosításának apropóján. Viviane Reding uniós biztos Magyarországgal kapcsolatban úgy fogalmazott: a helyzet megoldására ott van a 7-es cikkely a kezünkben, „igaz, ez egy atombomba”.
A miniszterelnök szerint azért támadják az unióban Magyarországot, hogy nyomás alatt tartsák, és eltérítsék a kormány által képviselt irányvonaltól. Orbán Viktor április 19-én a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek az alkotmánymódosítást érintő felvetései közül a költségvetési hiányfék ügyében nem fog meghátrálni a magyar kabinet. A kormányfő hangsúlyozta, hogy míg a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem.
Az El Mundo című spanyol lapnak adott interjúban a kormányfő azt hangsúlyozta: a magyar alkotmány konstruktív, nem liberális, de nem is konzervatív, olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok fontosnak tartanak, ez az alkotmány a közjót szolgálja. Április 19-én egyébként példaértékűnek nevezte Orbán kiállását az Európai Bizottsággal szemben Crin Antonescu román liberális pártelnök, a bukaresti szenátus elnöke.
Az alaptörvény-módosítással kapcsolatos kritikák hátteréről itt olvashat. Lapunk azt is összeszedte, hogyan jutottunk el az újabb strasbourgi vitáig.
