Reding még nem használná fel az „atombombát”

Az Európai Parlamentben szerda délelőtt A magyarországi alkotmányos helyzet címmel tartottak vitát a negyedik alkotmánymódosítás apropóján.

Reding a negyedik alkotmánymódosítás 17. cikkelyét hozta fel első konkrétumként, amellyel szerinte fizetési kötelezettséget róna az állam saját polgáraira, és velük fizettetné ki az unió által kiszabott büntetéseket. Az Országos Bírói Hivatal ügyáthelyezési jogának kérdésében változásra került sor, sorolta a biztos a második vitás pontot. Kifogásolta, hogy egy közigazgatási hivatalt ruháznak fel olyan joggal, hogy egy ügyet önkényesen a másik bíróságra helyezzenek át. Ez ütközik az uniós joggal, nem biztosít megfelelő eljárást mindenkinek, az önkényesség árnyát veti az Országos Bírósági Hivatalra, ezt a szöveget vizsgáljuk – tette hozzá.

A módosított alaptörvény 5.1-es cikkelyét, az alkotmánymódosítás harmadik kifogásolt pontját illetően kijelentette: a politikai reklámok korlátozásának a kereskedelmi televíziókban indokoltnak és arányosnak kell lennie. A magánkézben lévő médiumok a teljes szektor mintegy 80 százalékát teszik ki Magyarországon – fűzte hozzá. Ezt a változtatást ugyanakkor módosíthatják a magyar hatóságok, és erre tettek is lépéseket.

Végezetül emlékeztetett: tavaly két kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A bírák korai nyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal függetlensége ügyében. Ezekben a témákban még várják a pozitív lépéseket Magyarországtól. A jelenlegi vita kapcsán hozzátette: Magyarországnak kötelessége figyelembe kell venni az Európa Tanács és a Velencei Bizottság véleményét, amelyet a vizsgálódást követően júniusban tesznek majd közzé. Az EB felelős választ vár a júniusi jelentésről. „Párbeszédet várunk ebben az ügyben Magyarországtól, és azt, hogy tartsa be az alapjogokat” – zárta szavait az alapjogi biztos.

A néppárti frakció részéről Frank Engel feltette a kérdést: mihez lehet kezdeni egy kétharmados többséggel? Volt idő, mikor a Velencei Bizottság is megdicsérte Magyarországot, hogy milyen stabil helyzetet biztosíthat mindez, de most a kétharmados többséggel szemben aggályai vannak – mondta. Végeredményben az alkotmányos autonómia nagyon fontos kérdés – szögezte le, felidézve: nagyon sok olyan döntést hozott Magyarország, amit olyan alapon nem lehet megkérdőjelezni, hogy kétharmados többséggel hozta meg. „Magyarország nem rosszabb európai, mint mi, rájuk figyelünk az összes kritikánkkal, és így az a benyomás alakulhat ki a Fideszben, hogy Európa nem Magyarország-barát.” Európa sok támogatást veszíthet ezzel – közölte. Jogi szempontból különböző módon lehet értékelést mondani, de ha túl sokszor merülnek fel személyes érdekek, elveszíthetjük a közösségi érzést, támogatást – fejezte be mondandóját a luxemburgi politikus.

Hannes Swoboda szocialista politikus az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban elmondta, hogy egyetlen EU-s tagállamban sem lehet bármilyen törvényt elfogadni, nem emelhetik azt az alkotmány szintjére, hogy ezzel kikerüljék az Ab-t. A hajléktalanokról szólva Swodoba úgy fogalmazott, hogy a kérdést „nem lehet megoldani azzal, ha diszkrimináljuk, üldözzük őket.” A képviselő hozzátette: nem nézheti a baloldali párt a Magyarországon elharapódzó antiszemitizmust sem. A szocialista politikus végül felszólította a néppártot, hogy válasszanak oldalt, és döntsék el, hogy bizalmat adnak-e Reding biztosnak, vagy a „jogsértés oldalára állnak”, illetve felszólította Orbán Viktort, hogy fejezzék be a Reding elleni gyűlöletkeltést.

Szájer József EP-képviselő (Fidesz) kérdést intézett Hannes Swobodához. Azt tudakolta a szociáldemokrata képviselőtől, hogy tisztában van-e vele, hogy az alaptörvény szellemének megfelelően tiltotta be a magyar kormány azt az antiszemita, Adj gázt nevű rendezvényt, amelyet a holokauszt áldozatainak emléknapján, az Élet menetével párhuzamosan tartottak volna. Nem azt kritizálja-e Magyarország esetében, amit Ausztria saját határain belül elkövet? – kérdezte Szájer.

A vitát kezdeményező Guy Verhofstadt a liberális frakcióból elmondta, nem normális dolog, hogy a politikai megosztottság uralkodik ebben a kérésben az Európai Parlamentben, hogy mindez a jobb- és baloldal vitájává degradálódott. Az alkotmány negyedik módosítása kapcsán a családot, az Alkotmánybíróságot, az egyházakat, a hallgatókat, a bíróságokat érintő szabályozásokat is aggályosnak vélte. Arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a 7-es cikkely alapján indítson eljárást Magyarország ellen.

Rebecca Harms egyenesen Magyarország polgáraihoz címezte felszólalását. A német politikus kijelentette: az Európai Parlament nem avatkozik hazánk belügyeibe és politikai opportunizmusnak nevezte azt, hogy Orbán Viktor Bécshez, illetve Moszkvához hasonlította Brüsszelt. A zöldpárti képviselő emellett aggodalmának adott hangot: szerinte már azzal elindult a jogsértés, hogy Magyarországon „befolyásolják a közmédiát”, és reményét fejezte ki, hogy hallják őt idehaza. Harms elmondta azt is, hogy csak a bizottság próbál tenni valamit az ügyben, „szomorúan látjuk, hogy a néppártiak nem tesznek semmit”. Beszédét azzal zárta, hogy a helyzet megoldására ott van a 7-es cikkely a kezünkben, „igaz, ez egy atombomba”.

Az azóta megszűnt Magyar Demokrata Fórum EP-képviselője nem értette, miért kell szabadságharcot vívnia a magyar kabinetnek, miért a keleti tekintélyuralmi rendszerben hisz a Fidesz. Szerinte ugyanis e felfogás miatt alkotta meg az egypárti alaptörvényt, és ebbe illeszkedik a negyedik alkotmánymódosítás is. Annak elfogadásával gyakorlatilag befejeződött az alkotmányosság lebontása Magyarországon – így Bokros. A negyedik módosítás ugyanis megtiltja az Alkotmánybíróságnak, hogy tartalmilag vizsgálja az alaptörvényt, ezzel pedig megszűnt az alkotmánybíráskodás lehetősége. A Fidesz ezzel visszatért a kommunista hatalomfelfogáshoz. – Szabadság nélkül nincs kenyér – zárta szavait Bokros Lajos.

Zbigniew Ziobro EP-képviselő közölte, Magyarországon szabad demokratikus választások zajlottak le, így Brüsszelnek vissza kellene térnie a politikai korrektséghez, ami hazánkat illeti. Az alkotmánymódosítás új intézkedéseiről szólva elmondta, hogy többségük megtalálható más országok jogrendjében is, így a hagyományos heteroszexuális házasság családként való kizárólagos elismerése, vagy a médiajogok bizonyos korlátozása. Ezekkel összefüggésben a politikus kifejtette, komoly vitára van szükség, és meg kell vizsgálni, hogy más országok rendelkezéseikkel megsértenek-e európai uniós jogszabályokat.

Az Egységes Európai Baloldal–Északi Zöld Baloldal részéről Marie-Christine Vergiat elmondta: 12 hónap alatt ez a negyedik módosítás, ez sok egy alaptörvény esetében. Ez nem azt mutatja, hogy az új alaptörvényt rossz minőségben hozták létre? – tette fel a kérdést. A Fidesz ugyan kétharmados többséget szerzett, ez nem csak hatalommal, de annál nagyobb felelősséggel is jár szerinte. A képviselőnő ezután Magyarország rossz szociális helyzetét ecsetelte, majd a szélsőjobb térnyerését is megemlítette. Kiemelte: ez sem Magyarországon, sem más tagállamokban nem elfogadható.

Morvai Krisztina Viviane Reding és Rui Tavares (a Magyarországról szóló európai parlamenti jelentés zöldpárti felelőse) jogi végzettségét hiányolta. Amit önök csinálnak a Magyarország elleni háborújukban, az önkényesség. Saját szabályaikat is folyamatosan változtatják, ennek semmi köze a jogállamisághoz – tette hozzá.

Viviane Reding az elhangzott hozzászólásokra reagálva elmondta, az Európai Bizottság várja júniusig a Tavares-jelentést a magyar alkotmánymódosításról. Aláhúzta: az alkotmányos reform szükségességét mindig az adott tagállamnak kell eldöntenie, de az uniós értékek és szerződésbe foglalt jogok figyelembe vételével.

„A kötelezettségszegési eljárás végső szankcióját jelentő 7-es cikkely –, ami szerintem egy atombomba – alkalmazását kétszer-háromszor is meggondoljuk, mielőtt alkalmaznánk Magyarországgal szemben. Addig is arra teszek javaslatot, hogy más eszköztárat is dolgozzon ki a bizottság, hogy ne kelljen idejekorán a legdrasztikusabb lépést megtenni egy-egy tagállammal szemben hasonló ügyekben.” Zárásképp úgy fogalmazott, ez a vita bevezető volt ahhoz, hogy júniusban mi vár a parlamentre, a szerződésszegési eljárások lehetőségét addig is napirenden fogják tartani.

Lucinda Creighton európai ügyekért felelős miniszter az ülés végén elmondta, az Európai Bizottság feladata, hogy értékelje a módosításokat, és végiggondolja, hogy azok sértik-e az európai uniós alapjogokat. Swoboda kérdésére válaszolva a képviselő asszony kifejtette, még nincs világos álláspontjuk, ugyanis a tanács még nem vitatta meg a kérdést, de a soros elnökség támogatja az Európai Bizottság álláspontját. Ezzel összefüggésben Creighton arról biztosította a parlamentet, hogy jövő hétfőn a külügyminiszterek tanácsának ülésén az európai uniós alapértékek jogérvényesítésének kapcsán napirendre tűzik a most elhangzott érveket.

Orbán Viktor miniszterelnök a plenáris ülésen nem vesz részt, mert Londonba utazott Margaret Thatcher néhai brit kormányfő temetésére. A döntésében vélhetően közrejátszott, hogy nem készült el az EB jelentése az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán. Martin Schulz EP-elnök is azt tanácsolta a magyar miniszterelnöknek, hogy inkább a júniusi plenáris EP-ülésen vegyen részt, amikorra elkészül az EP szabadságügyi szakbizottsága, a LIBE Magyarországgal foglalkozó eseti bizottságának jelentése is.

Mint ismert, Orbán Viktor a hétfő esti, Bilbaóban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, a magyar kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás európai bizottsági vizsgálatának befejezését, és azt követően készen áll a kérdések megvitatására. A magyar kormányfő kedden este részt vett Strasbourgban a néppárti frakció ülésén, ezt követően újságíróknak úgy fogalmazott: „ma jó volt magyarnak lenni ebben a közegben”. A hazánkról szóló vélemények kapcsán azt mondta: „nagyon sok a nehezen érthető és a nemzetközi sajtóban gyakran félreértelmezett körülmény”.

Az alaptörvény-módosítással kapcsolatos kritikák hátteréről itt olvashat. Lapunk azt is összeszedte, hogyan jutottunk el az újabb strasbourgi vitáig.