Orbán: El szoktam menni az Európai Parlamentbe, súlyos élmény

A magyar kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás európai bizottsági vizsgálatának befejezését, és azt követően készen áll a kérdések megvitatására – közölte Orbán Viktor.

„El szoktam menni az Európai Parlamentbe, amikor kritizálnak bennünket. Az egy súlyos élmény A tények nem játszanak fontos szerepet, vádaskodások vannak, érvelésre gyakran üvöltözés, ideológiai epeömlések, kidagadt nyaki ütőerekkel kiabálnak” – fogalmazta meg strasbourgi tapasztalatait, úgy vélekedve, hogy „Európának néha nem sikerül uralkodnia saját magán”.

A miniszterelnök szerint azonban, ha idén és jövőre is lesz látható gazdasági növekedés Magyarországon, csökken az államadósság, a munkanélküliség és a hiány, akkor „ezek az eredmények döntő érvek lesznek”. Hozzátette azt is, hogy jövőre választások lesznek Magyarországon, és „a két dolog együtt, a választás meg a gazdasági eredmények megnyugtatják az európai közvéleményt”. „Addig meg ki kell bírni” – mondta.

A magyar és spanyol újságíróknak tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor kifejtette azt is, hogy a siker kérdésével óvatosan kell bánni, de vannak eredményei Magyarországnak, mert például „sok ország esik bele a pénzügyi segélyprogramokba, de mi kiléptünk belőle”. Hozzátette, hogy Magyarországon csökken az államadósság és a munkanélküliség mértéke, a költségvetés hiánya tavaly két százalék volt, a kormány méltányos közteherviselést vezetett be, és nemzetközi közmegegyezés alakult ki arról, hogy 2013-ban növekedni fog a magyar gazdaság.

„Azért értük el ezeket az eredményeket, mert a saját utunkat jártuk. Ebben érzek keresztény hangulatot is. A kereszténység egyik központi üzenete úgy hangzik: az igazságot nem lehet diktálni, csak hirdetni lehet. Mi most a magunk igazságát hirdetjük, a saját utunkat járjuk, és reménykedünk abban, hogy egyre több és nagyobb tiszteletet kapunk” – mondta a miniszterelnök, aki a sajtótájékoztató után előadást tart a Katolikusok a közéletben elnevezésű konferencián Keresztény válasz az Európa előtt álló kihívásokra címmel.

„Az európai ember azonban nem tudja kiverni a fejéből a kereszténységet”

Az európai ember nem tud kibújni keresztény bőréből, ezt Brüsszelben is meg kellene érteni – mondta Orbán Viktor Bilbaóban, a Katolikusok a közéletben elnevezésű konferencián Keresztény válasz az Európa előtt álló kihívásokra címmel tartott beszédében.

A kormányfő szerint ma Európa az egyetlen kontinens a világon, ahol a politikai elit nagy része azt gondolja, hogy képes a világát Isten és isteni törvények nélkül megszervezni. „Ma az európai politikában egy agresszív szekuláris politikai látomás uralkodik”, amelyet progressziónak neveznek, és Brüsszelben azok vannak többségben, akik azt akarják, hogy ez legyen a jövő – mondta, megjegyezve, hogy ők valójában akarva-akaratlan egy Istentől mentes társadalom felépítésén dolgoznak, a vallásosságról pedig úgy gondolják, az az egyéni életstílus kiegészítője.

Az európai politika két tévedése

Az európai ember azonban nem tudja kiverni a fejéből a kereszténységet, így nincs értelme egy olyan új közös európai identitást erőltetni, amely nem fogadja el azt az alapvető tényt, hogy az európai élet erkölcsi kereteit a bibliai történet adja – fogalmazott Orbán Viktor. „Ha például banki manipulációkkal meglophatjuk egymást, akkor miért kell bántani a zsebtolvajt?” – tette fel a kérdést példaként arra, hogyan függnek össze a civilizációs veszélyek és a keresztény tanítás semmibevétele.

Szerinte ma az európai politika két tévedésre épül, és ez okozza valójában a válságot: az egyik tévedés úgy hangzik, Európa múltjában a kereszténység nem játszott döntő szerepet, ezt fejezi ki az is, hogy az európai alapszerződésből kihagyták a kereszténységre való utalást. A másik tévedés úgy szól – folytatta –, hogy a nyugati intézményeket és értékeket működtetni lehet és fenn lehet tartani a keresztény értékrend alapjai nélkül.

Orbán Viktor azt mondta, a Kelet ma azért versenyképesebb, mint mi, mert mindkét civilizációs erőforrását jobban megbecsüli, azaz jobban tiszteli a munkát és saját kulturális hagyományait, mint Európa. Mindezek miatt a miniszterelnök mintegy háromnegyed órás beszéde végén Európa keresztény megújulását sürgette, mert ellenkező esetben – mint hangsúlyozta – a kontinens nem nyeri vissza versenyképességét gazdasági értelemben sem.

Sikerült megnyerni a többséget

A kormányfő az előadása végén több kérdést is kapott a hallgatóság soraiból. Ezek egyike a közös európai pénzre és az európai gazdasági integrációra vonatkozott. Válaszában Orbán Viktor felidézte, Magyarország nem lépett be az eurózónába, de „még dönthetünk úgy is, hogy most nem, csak később vagy akár később sem csatlakozunk”. Akik az eurózónán belül vannak, azoknak alkalmazkodniuk kell egymáshoz, és az ott zajló folyamatok egy erőteljesebb európai integráció felé mutatnak. Azok az országok viszont, amelyek nem tagjai az euróövezetnek, választhatnak, hogy részt vesznek-e ebben vagy inkább külön maradnak – fejtette ki.

Kérdés fogalmazódott meg az új alkotmányról is, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, Magyarország egy olyan ország, amely esetében nem merné azt állítani, hogy az emberek többsége ideológiailag egy keresztény alaptörvényt szeretett volna, de egy demokratikus közegben mégis lehetséges volt, hogy megnyerjék az emberek többségét egy keresztény értékeken nyugvó alkotmánynak. Ennek eszköze a nemzeti konzultáció volt, amelynek során a válaszolók azon értékek mellett foglaltak állást, „amelyeket mi keresztény értékeknek tekintünk, és ezekből az értékekből építettük fel az alkotmányt” – magyarázta. Végül a külföldre vándorlás is téma volt, amelyről szólva így fogalmazott: erre azt tudja mondani, nem baj, ha mentek, csak ne felejtsetek el hazajönni.