– A sajtóban ezekkel kapcsolatban olyan állítások jelentek meg, mint hogy a kormány lemondott az adósság elleni harcról. Valóban letették a fegyvert?
– Ezt csúsztatásnak tartom, hiszen a kamatkiadások és az államadósság alakulása között természetesen szoros kapcsolat van, ez azonban semmiképpen sem kizárólagos. A kamatkiadások alakulását ugyanis még számos tényező befolyásolja, például az adósság szerkezetének módosulása, továbbá a kamatszint és a különböző futamidejű hozamok egymáshoz viszonyított arányának változása. Ráadásul tavaly a központi kormányzat adóssága nemcsak a GDP arányához képest csökkent, hanem nominálisan, azaz forintban is: mintegy 240 milliárd forinttal kisebb lett a tartozás, mint egy évvel korábban. Ennek hatására a központi kormányzat adóssága GDP-arányosan közel 3,5 százalékponttal lett kisebb tavaly év végén, mint 2011-ben volt, vagyis nagy valószínűséggel 77-78 százalék közötti szintre mérséklődik a GDP tényleges alakulásától függően. Az adósság csökkenése természetesen a kamatkiadások mérséklődését indokolná, hogy ez várhatóan mégsem következik be, annak döntően az adósság szerkezeti átalakulása az oka. Tavaly ugyanis nem volt érdemi mennyiségű devizakötvény-kibocsátás, így a lejáró devizaadósság megújítása döntő részben forintban valósult meg. Az újonnan kibocsátott forintállampapírok azonban jóval magasabb hozamszinteken keltek el, mint amennyi a lejáró devizaadósság költsége volt. Tavaly egyébként a forintalapú kötvények átlaghozama az első negyedévi 8,69 százalékról 6,32-ra csökkent a negyedik negyedévben, miközben a diszkontkincstárjegyek felára 7,59-ről 5,98 százalékra mérséklődött, ami óriási eredmény.
További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
