Több ellátóhely van Magyarországon, mint hajléktalan

A Fidesz és a Külügyminisztérium sem ért egyet az ENSZ jelentéstevőivel, akik bírálták a magyar alaptörvény módosítását a hajléktalanok ügyében.

A kormánypárt az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozta: az alaptörvény a rendszerváltás óta először tartalmaz a hajléktalan emberek ellátását ösztönző rendelkezést, és – összhangban az Európai Parlament előírásával – törekszik a közterületi hajléktalanság felszámolására.

2006 és 2010 között 100-130 ember fagyott meg Budapest utcáin, a mostani kabinet beavatkozásának köszönhetően viszont mára minimálisra csökkent a közterületi fagyhalálok száma – írták, jelezve: elfogadhatatlannak tartják ezért, hogy Magyarországot ma bírálják hajléktalanügyben, miközben korábban éveken át tűrték, hogy „tömegesen halnak meg fedél nélküli emberek”. A Fidesz az eddigi intézkedések között említi, hogy új ellátóhelyek létesültek, a fővárosban hétszázzal emelkedett a férőhelyek száma, a büntető törvénykönyvben új büntetőjogi kategória lett a kiszolgáltatott emberek megalázása, továbbá idén csaknem egymilliárd forintra pályázhatnak a hajléktalanellátásban részt vevő intézmények.

Közleményük végén megjegyzik, a közterületen lakás tiltása nem példa nélküli Európában, és az is bevett nemzetközi gyakorlat, hogy a közterület egyes részeiről kitiltják a hajléktalanokat. Belgiumban például törvény tiltja, hogy lakott területen, a városokban sátrakat állítsanak és abban éljenek az emberek. Hasonló korlátozást alkalmaznak Csehországban is – hozta fel példaként a kormánypárt.

Magdalena Sepúlveda, az ENSZ rendkívüli szegénységgel foglalkozó különleges jelentéstevője úgy vélekedett, hogy „a kormány intézményesíti a hajléktalanok kriminalizálását, és előmozdítja a megbélyegzésüket”. Szerinte az alkotmánymódosítás előítéleteket szít, és megakadályozza a hajléktalanokat abban, hogy éljenek alapvető jogaikkal.

Az ENSZ lakhatáshoz való joggal, illetve a mélyszegénység és emberi jogok kapcsolatával foglalkozó jelentéstevői nyilatkozatára reagálva a kormány visszautasítja a 2013. április 3-án megfogalmazott, a magyar alaptörvény módosítására vonatkozó alaptalan bírálatot – írja szerdai közleményében a Külügyminisztérium.

„A szegénység és hajléktalanság globális probléma, amely megszüntetése mellett valamennyi felelős kormány, köztük Magyarországé is elkötelezett. Magyar részről számos kormányzati intézkedés történt az ellátórendszer fejlesztésére és hatékonyabbá tételére. Jelenleg több ellátóhely van, mint hajléktalan. Magyarország – lehetőségeit figyelembe véve – megoldja az emberi életeket veszélyeztető feladatokat, így az emberi élet védelme érdekében gondoskodik a hajléktalan emberek elhelyezéséről is. Az alaptörvény alkotmányos kötelezettségként írja elő az állam és az önkormányzatok számára, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit mindenki számára biztosítsa, ennek érdekében az állam és a helyi önkormányzatok törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. Az alaptörvény vonatkozó rendelkezése felhatalmazást ad arra, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében törvény vagy önkormányzati rendeletben korlátozni lehessen a közterület meghatározott részén való életvitelszerű tartózkodást, és feljogosítja a hatóságot arra, hogy a korlátozott övezetből távozásra szólítson fel. Az alaptörvény erre ad felhatalmazást, nem pedig arra, hogy büntethetővé tegyék a hajléktalan-életvitelt. Nem igaz tehát az állítás, hogy Magyarország kriminalizálná a hajléktalanságot” – fogalmaznak közleményükben.

A gazdasági válság okozta kihívások ellenére sikerült az utcai szociális munkás szolgálatok rendszerének átalakítása révén úgy hatékonyabbá tenni a rendszert, hogy azonos ráfordítás mellett is egy-egy fenntartó a korábbinál lényegesen nagyobb összegű támogatáshoz juthatott. Hazai forrásból számos, a hajléktalan embereket támogató program részesült kiegészítő támogatásban.

A kormány nyitott az érdemi együttműködésre az ENSZ emberi jogi mechanizmusaival, ideértve a különböző területeken működő ENSZ-es különleges jelentéstevőket, valamint folyamatos párbeszédet folytat az Emberi Jogi Főbiztos Hivatalával is annak érdekében, hogy tényszerű tájékoztatást adjon a magyar jogrendszer most zajló alapvető átalakításáról. A jelentéstevők elismerik azt, hogy hazánk a módosítást követően a hajléktalanok jogait immár alkotmányos szinten védi. A kormány megerősíti az egyetemes emberi jogi értékek és szabadságok védelmének fontosságát. A Külügyminisztérium diplomáciai csatornákon keresztül jelezte a két ENSZ jelentéstevőnek: az általuk felvetett aggályokra a kabinet részletes választ készít.