A jogi jellegű feltételek fennállását a szakminiszter egyházjogászokból, -történészekből, illetve -szociológusokból álló szakértők bevonásával vizsgálja majd, és csak az ezeknek megfelelő kezdeményezést továbbítja az Országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az elismerésre vagy az elutasításra vonatkozó törvényjavaslatot.
Azok a vallási tevékenységet végző szervezetek is, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosítja a bevett egyházi státuszt, teológiai értelemben a saját belső szabályuk szerint egyházként, állami jogi szempontból pedig a törvényjavaslat által nekik biztosított sajátos jogalanyként az állami jogrend keretein belül működnek – olvasható az indoklásban.
A parlamenti döntést – elutasítás esetén – indokolni kell, és a jogorvoslat is biztosított. Az előterjesztés alapján ugyanis változna az Ab-törvény, megteremtve ezzel az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét. Így a testület felülvizsgálhatná a Háznak egy vallási szervezet egyházként való elismerését elutasító határozatát – az érintett szervezet indítványára.
Az előterjesztés több határidőt is bevezet az elismerési eljárásban: a miniszter vizsgálatára 60 napot, az elismeréssel összefüggő törvényjavaslat vallásügyi bizottság általi előkészítésére 30 napot, az Országgyűlés döntésére pedig 90 napot biztosítana. Továbbra is adott az elutasított kezdeményezés egy éven túli ismételt megindításának lehetősége.
A törvényjavaslat az Ab döntésére utalva rendelkezik az érintett vallási közösségek jogi státusának rendezéséről is. Ezeket a közösségeket az új elismerési eljárás keretein belül az egyházként történő elismerés kezdeményezésére hívja fel. Ennek elmulasztása vagy elutasítása esetén a vallási közösség vallási tevékenységet végző szervezetként működhet.
Az indítvány – amelynek benyújtását vallási közösségekkel való konzultáció előzött meg – „a lelkiismereti és vallásszabadságot teljes körűen biztosítja, ugyanakkor kiküszöböli az 1990-es egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, melyek visszaélésekre adtak alkalmat” – közölte az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság, amely szerint ha a parlament elfogadja az indítványt, a lelkiismereti és vallásszabadság jogának még szélesebb körű biztosítását eredményező átlátható, tárgyilagos és ésszerű szabályozás valósul meg Magyarországon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!