Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslatában felidézi, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a közelmúltban megsemmisítette az egyházügyi törvény bizonyos rendelkezéseit, közte az elismerési eljárásra vonatkozó szabályokat. Az Ab alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az egyházi jogállás megszerzése és az ahhoz kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett történjen.
A március 11-én elfogadott negyedik alaptörvény-módosítással a Ház az alkotmányban rögzítette többek között azt, miszerint az Országgyűlés joga, hogy a vallási tevékenységet végző szervezeteknek speciális egyházi státuszt biztosítson. A vallási szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő – olvasható az alaptörvényben.
Balog Zoltán pénteken benyújtott indítványa mindezek alapján meghatározza a vallási tevékenység végzésének alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozza az elismerési eljárást és rendezi az Ab-döntés által érintett vallási közösségek jogi státusát.
A törvénymódosítás értelmében – mint azt közleményében írta az államtitkárság – vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. A jövőben a vallási tevékenységet végző szervezeteket a bíróságok jegyzik be, míg a bevett egyházak elismerésének joga az alaptörvény felhatalmazása értelmében az Országgyűlés feladata. A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. Új feltétel lenne az alkalmasság a közösségi célok érdekében történő együttműködésre is.
