Célpontban Magyarország: hogyan jutottunk idáig?

Április 17-én napirendre kerül az Európai Parlamentben az alaptörvény negyedik módosítása. Lapunk összeszedte, hogyan jutottunk el az újabb strasbourgi „összecsapásig”.

Az alaptörvény alkotmányos kötelezettségként írja elő az államnak és az önkormányzatoknak, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit mindenkinek biztosítsák, ennek érdekében az állam és a helyi önkormányzatok törekednek arra, hogy valamennyi hajlék nélkül élő embernek szállást adjanak. Ismert, az Alkotmánybíróság 2012 novemberében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.

Rögzítették a hallgatói szerződések lehetőségét is: a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli.

A parlament sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető. Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő–gyermek viszony. E cikk módosítását szintén egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát.

Gulyás Gergely, a kormánypárt szakpolitikusa a módosítást megelőzően felidézte: az Ab tavaly decemberben semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések egy részét, a testület ugyanis nem fogadta el, hogy két dokumentum tartalmazzon alkotmányos szabályokat, ebből adódott a parlament „egybeszerkesztési kötelezettsége”. Az Alkotmánybíróság nem tartalmi véleményt mondott, hanem az elfogadás módját kifogásolta, így az átmeneti rendelkezések nagy többsége bekerül az alaptörvény záró rendelkezései közé – mondta a politikus.

A fideszes Szájer József, aki az új alkotmány szövegezőbizottságának elnöke volt, az amerikai Helsinki Bizottság meghallgatásán ismertette, hogy alaptörvény módosítása „az Ab kérésére, nem pedig annak ellenében született meg”. Ennek legfőbb oka az volt, hogy be kell épülnie minden módosításnak. Szájer azt is megjegyezte: „furcsa vitának voltunk tanúi az elmúlt három esztendőben a magyar alaptörvénnyel és a magyar alkotmányossággal kapcsolatban. Ebben mindig a különböző külföldi újságoknak a szerzői és külföldi politikusok szólaltak meg, nekünk nagyon ritkán adtak lehetőséget.” Emlékeztetett: Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra. Felidézte, hogy Martonyi János külügyminiszter felkérte az Európa Tanács Velencei Bizottságát, nyilvánítson véleményt az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes minderről részletesen tájékoztatta Thorbjorn Jaglandot, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) főtitkárát, és kiemelte: az Ab ellen semmilyen harc nem folyik a kormány részéről. Orbán  pedig Angela Merkelnek írt levelében hangoztatta: „Magyarország és a magyar kormány a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja az európai normákat és az Európai Unió alapszerződését”.

A Magyarországgal kapcsolatos aggodalmaknak azonban nem sikerült elejét venni, a médiatörvény vagy épp a bírák nyugdíjazása után az alaptörvény is a baloldali–liberális érdekköröket képviselő uniós tisztségviselők, illetve sajtóorgánumok célkeresztjébe került. Viviane Reding az alkotmánymódosítás miatt az uniós támogatások mértékének csökkentésével fenyegette meg hazánkat. „A bizottság a szerződések őre, és ebben a minőségben nem nézi végig tétlenül azt, hogy lábbal tiporják ezeknek a szerződéseknek az alapelveit” – jelentette ki az igazságügyi biztos.

Navracsics már többször próbált konszenzusra jutni a biztossal, aki ugyan hangoztatta, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem független, ugyanakkor a miniszterelnök-helyettes levelét válaszra sem méltatta a Tobin-ügyben. Az igazságügyi miniszter legutóbb a European Voice című brüsszeli hetilap hasábjain is megfogalmazta kérdéseit és aggályait Redingnek, egyebek között azt firtatva, valójában kinek a nevében fogalmaz meg kijelentéseket a biztos. (Reding motivációi között egyébként erőteljes szempont lehet, hogy esélyes lehet az Európai Bizottság elnöki posztjára.)

A nemzetközi sajtó részéről is több, valóságtól és jó ízléstől elrugaszkodott kritikával lehetett találkozni. Ilyen volt, amikor a hamburgi székhelyű NDR csatorna táncoló kesztyűbábként ábrázolta a magyar kormányfőt, amiért sérelmezte, hogy politikai agymosásnak tették ki a német gyerekeket. Paul Lendvai, az Ausztriában élő magyar származású újságíró pedig tavaly szeptemberben készített lejárató dokumentumfilmet Magyarországról, amelyből Lendvai utólag csak a szép épületek és a luxus bemutatását hiányolta.

Navracsics Tibor szavai szerint a kormányváltást követően „habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül”. Ugyanakkor bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni két-három olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal az alapértékek megsértésének lenne tekinthető.

A Külügyminisztérium közben nemzetközileg elismert alkotmányjogászokat kért fel, hogy formáljanak véleményt az alaptörvény negyedik módosításáról, illetve az ahhoz kapcsolódó törvények tartalmáról.

Április 12-én a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakértői Répássy Róbert vezetésével fogadták a Velencei Bizottság hattagú delegációját, és átadták nekik az alaptörvény negyedik módosításának a tárca által készített, csaknem ötvenoldalas angol nyelvű magyarázatát és az alkotmány egységes – szintén angol nyelvű – szövegét. Az államtitkár ugyanakkor úgy vélekedett, a testület tagjai több kérdésben is „elfogultságról tettek tanúbizonyságot”, és prekoncepcióval érkeztek Budapestre.

Még ugyanezen a napon kiderült: José Manuel Barroso újabb levelet írt Orbán Viktornak, amelyben megerősíti az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos komoly aggályait. Az Európai Bizottság elnöke tudatja, hogy a bizottság a módosított alaptörvény három rendelkezését tartja aggályosnak. Egyrészt azt, amely a magyar államnak az Európai Bíróság ítéletéből fakadó fizetési kötelezettségére vonatkozik. A másik aggályos pontként Barroso a módosított alaptörvénynek azt a passzusát nevezi meg, amely az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét szabályozza. Harmadik aggályos rendelkezésként pedig – további részletesebb elemzés függvényében – a politikai hirdetések közzétételének korlátozását említi Barroso. A kormányfő válaszlevélben erősítette meg az európai bizottsági elnöknek, hogy a magyar kormány és az Országgyűlés elkötelezett az európai normák és értékek mellett, és biztosította őt arról, hogy a kormány mindenben együttműködik az aggodalmak eloszlatása érdekében. A nagyobbik kormánypárt pedig közleményben erősítette meg: bárkivel készek párbeszédet folytatni az alkotmány negyedik módosításával kapcsolatban.

A bizottság jelentésére egyelőre várni kell, de szerdán valószínűleg már sokszor ismételgetett vádakat is hallhatunk hazánkról. A lejárató hírek miatt egy nyílt levél is megfogalmazódott, mely azt kéri Európa polgáraitól, hogy hiteles forrásból tájékozódjanak Magyarországról, hiszen a negatív hírek mögött a konzervatív fordulattól félő baloldali és liberális értelmiségiek lejárató hadjárata áll.