Az államtitkár az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szakértői az ő vezetésével fogadták a Velencei Bizottság hattagú delegációját, és a megbeszélésen átadták nekik az alaptörvény negyedik módosításának a KIM által készített csaknem ötvenoldalas angol nyelvű magyarázatát, hogy a Velencei Bizottság raportőrei megismerjék az alkotmány és az abból következő törvények módosításának hátterét. Átadták emellett az alaptörvény egységes – szintén angol nyelvű – szövegét.
A Velencei Bizottság nem először jár Magyarországon a 2010-es kormányváltás óta. Az Európa Tanács égisze alatt működő testület az elmúlt években számos magyar törvényt górcső alá vett, és többször is tetten érhető volt tévedése. Emlékezetes az alaptörvényről kialakított véleménye, amelyben hivatkozott arra, hogy a dokumentum több mint ötvenszer utal sarkalatos törvényekre, és ezzel azt a téves képzetet keltette, mintha ennyi tárgykörben lenne szükség sarkalatos törvényre.
A jelenlegi tervek szerint rövid, mindössze negyvenpercesre tervezett vitát tart a jövő héten az Európai Parlament (EP) a magyar alkotmányos helyzetről – tudatta pénteken Jaume Duch Guillot, az EP szóvivője.
A testület tagjainak kérdései egyebek mellett az alkotmánymódosítás indokaira, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseivel kapcsolatos viszonyára, az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörét érintő változtatásokra, a bírósági ügyek áthelyezésére és a választási kampányra vonatkoztak – ismertette Répássy.
„A Velencei Bizottság tagjai számos esetben elfogultságról tettek tanúbizonyságot. Elhangzott olyan vélemény is, hogy ugyan át fogják tanulmányozni az általunk átadott részletes dokumentációt, de nem várható, hogy megváltozzon a véleményük” – fejtette ki az igazságügyi államtitkár, úgy fogalmazva, hogy a delegáció prekoncepcióval érkezett Budapestre.
A kormány képviselői azt kérték a testülettől – folytatta –, hogy részletesen tanulmányozza a magyar szabályozást, vesse össze a nemzetközi gyakorlattal, és ne alkalmazzon kettős mércét Magyarországgal szemben, azaz jogi, ne pedig politikai vizsgálatot folytasson. „Ez a kérésünk nem talált visszhangra a megbeszélésen” – tette hozzá.
Várhatóan nem végez a magyar alaptörvény módosításának mélyreható jogi elemzésével az Európai Bizottság az Európai Parlament jövő hét szerdai, Magyarországról szóló plenáris vitájáig – tudatta egy uniós forrás az MTI-vel pénteken. A bizottsági forrás részletesen kifejtette az MTI-nek, hogy az alaptörvény módosításának vizsgálata alapvetően két úton folyik; a módosítást vizsgálja egyrészt az uniótól teljesen független Európa Tanács Velencei Bizottsága, amely várhatóan leghamarabb júniusban foglal állást a kérdésben. Az Európai Bizottság pedig mindeközben azt vizsgálja, hogy a módosítás konkrét rendelkezései ütköznek-e az uniós jog betűjével, ami miatt kötelezettségszegési eljárások indulhatnak.
Répássy elmondta azt is, hogy a testület várhatóan májusban hozza nyilvánosságra véleménye tervezetét, a magyar kabinet pedig reméli, ezt először neki küldi meg, hogy legyen lehetősége reagálni rá, és csak ezt követően tárja a bizottság a nyilvánosság elé. Az eddigi gyakorlat is ez volt – jegyezte meg. Emlékeztetett, a Velencei Bizottság Martonyi János külügyminiszter felkérésére érkezett Magyarországra, hogy megvizsgálja a parlamentben március 11-én elfogadott negyedik alkotmánymódosítást.
Világos, közérthető, tényszerű jelentést kér a Velencei Bizottságtól az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban a baloldali ellenzék. Ezt Mesterházy Attila MSZP-elnök mondta újságíróknak azután, hogy a szocialista párt, az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség, az LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) képviselői pénteken az Országházban találkoztak az Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testületének jelentéstevőivel. A pártelnök közölte, a látszatát is kerülni kell annak, hogy a Velencei Bizottság kettős mércét alkalmazna. Az MTI kérdésére hozzátette: a jelentéstevők kérdéseket tettek fel, a véleményüket nem ismertették.
Mesterházy Attila arra hívta fel a bizottság figyelmét: ha érteni akarják a negyedik alkotmánymódosítás megszületésének okait, látniuk kell, hogy az Orbán-kormány a megalakulása óta a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontására törekszik, azaz arra, hogy felszámolja a hatalomgyakorlása útjában álló összes akadályt. Szerinte a kormányzat célja olyan rendszer kialakítása, amelyben az akkor is megőrizi hatalma egy részét, ha elveszíti a következő választást, de utódjának nem lesz kétharmados többsége.
A Velencei Bizottság az MSZP képviselőivel tervezett egyeztetést, Mesterházy Attila azonban felkérte a parlamenti frakcióval nem rendelkező demokratikus ellenzéki pártokat is, hogy csatlakozzanak a szocialisták delegációjához.
Szabó Tímea, a PM társelnöke elmondta, arra kérte a bizottság tagjait, vizsgálják meg a hajléktalanok büntetését lehetővé tévő alaptörvényi szabályozást, a családfogalom leszűkítését, az egyházak elismerésével kapcsolatos rendelkezéseket, és azt a törvényjavaslatot, amely az iskolai szegregációt törvényesíti. Kiemelte, hogy „nem tudtak újdonságot mondani” a jelentéstevőknek, ők ugyanis felkészülten érkeztek Budapestre.
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a bizottságnak nem feltétlenül érdemes belemenni az alaptörvény-módosítás részleteibe, helyette arra kell ügyelnie, hogy Magyarországon olyan uralom épül ki, amelyben „a többségi hatalommal szemben senki sem számíthat védelemre”. Felhívta a jelentéstevők figyelmét arra, hogy a negyedik alkotmánymódosítás korábban az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélt szabályokat emelt alkotmányos rangra, és szinte lehetetlenné teszi az alkotmányvédelmet.
A módosításokkal a magyar alkotmány példátlanul részletes szabályokat határoz meg, és a mezőgazdasági üzemszabályoktól az egykulcsos adóig szinte mindent kétharmados rendelkezéssé tesz. Orbán Viktor ezzel „elveszi a néptől a szuverenitást” – jelentette ki. Schiffer András mindazonáltal jelezte, a Velencei Bizottság véleményének akkor van súlya, ha világossá teszi, hogy ugyanezeket az elvárásokat fogalmazta meg előzőleg Victor Ponta kormányával szemben Romániában, és ezzel egyértelműsíti, hogy nincs kettős mérce Európában.
Varju László, a DK pártigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy mind az alkotmányt, mind annak módosításait az ellenzék egyetértése nélkül fogadta el a kormányoldal.
Mesterházy Attila kérdésre válaszolva elmondta: érthetetlennek tartják, hogy a kormány miért rendelt alternatív jelentést alkotmányjogászoktól a negyedik alkotmánymódosításról, hiszen az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottságnak ugyanez a feladata. Hozzátette, tudni akarják, kik a kormány által felkért alkotmányjogászok, milyen szempontok alapján választották ki őket, illetve hogy „mennyit fizet” a kabinet a munkájukért.
Ismert, az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosításával alkotmányba foglalták az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendje, valamint a nemzetiségekre vonatkozó szabályok. Emellett rögzítették a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét, a közterületen lakás megtiltását, valamint hogy az Ab csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt. A Velencei Bizottság a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő, független alkotmányjogi szakértői testület.
Magyarországról vitáznának
A tervek szerint a jövő héten a magyar alkotmányos helyzetről rendeznek vitát az Európai Parlamentben. Csütörtökön derült rá fény, hogy Orbán Viktor nem lesz jelen az eseményen, mert Londonba utazik Margaret Thatcher néhai brit kormányfő temetésére.
„Habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül” – mondta Navracsics Tibor korábban, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni 2-3 olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal az alapértékek megsértésének lenne tekinthető. „Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – tette hozzá. A miniszter azonban ebben a helyzetben sem számít az uniótól olyan lépésekre, melyek irányváltásra kényszeríthetik a kormányt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet kész a párbeszédre és racionális érvekkel meggyőzhető.
Kiállt hazánk és a magyar alaptörvény mellett Rupert Scholz volt német védelmi miniszter, egyben alkotmányjogász is. A Die Weltwoche svájci lapnak adott interjújában leszögezte: a magyar alaptörvény mintaszerű, modern európai alkotmány: a demokrácia, a jogállamiság és a szociális állam alapelveit megdönthetetlenül rögzíti. A magyar alkotmány körüli harcot a kommunista múlt és a modern kor küzdelmeként jellemezte. Szerinte a kormánnyal való szembenállás a jobboldal 2010-es egyértelmű – kétharmados többséget eredményező – győzelmében gyökerezik, amellyel a baloldal nem tudott megbirkózni.
Schöpflin György pedig a magyar alkotmánymódosítás szövegét idézte, hogy cáfolja az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt elítélő nézeteit. A fideszes európai parlamenti képviselő tévesnek nevezte az európai alapértékek súlyos magyarországi veszélyeztetettségére vonatkozó állítást.
