Ismét lelepleződött a balliberális hazugsággyár

Gyakorlatilag egy szó sem igaz azokból a hazugságokból, amiket a negyedik alaptörvény módosításáról terjesztenek a nyugati sajtóban. A hazai jogszabályokról szerdán vitáztak az Európai Parlamentben.

Kovács András
2013. 04. 17. 2:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerdán vitát rendezett az Európai Parlament a magyar alaptörvény negyedik módosításáról, a törvénycsomag európai jogba illeszkedését az állampolgári jogok bizottsága jelenleg vizsgálja. A magyar parlamentben március 11-én elfogadott módosítás többek között az Alkotmánybíróság jogkörét, a bíróságok függetlenségét, az egyházak hivatalos elismerését és a hajléktalanok jogi státusát érinti. A módosítás kapcsán hetek óta egymást érik a valótlan állítások az alaptörvény megváltoztatásával kapcsolatban, éppen ezért érdemes számba venni, hogy valójában miről is szólnak a hazai jogszabályváltozások.

Sok helyen fölmerült, hogy hazánkban korlátozzák a vallásszabadságot, ezzel szemben az egyházügyi törvény megalkotására többek között azért volt szükség, mivel az 1990-es szabályozás túl széles lehetőséget biztosított azon közösségek számára, amelyek csupán gazdasági előnyökért váltak egyházzá. A 2011-es magyar szabályozás 32 egyházat ismert el, míg Litvániában 9, Ausztriában 12, Romániában 18 elismert és bejegyzett egyház működik, az Egyesült Királyságban pedig az anglikán egyházon és a skóciai református egyházon kívül a többi vallási közösség közhasznú egyesületi formában működik.

Óriási port vert föl, hogy a kormány hosszú idő után végre rendezni kívánta a hajléktalanok helyzetét, mivel amellett, hogy évente több tucat ember fagyott meg az utcákon, a fővárosi aluljárók még közlekedésre is alkalmatlanná váltak a korábbi liberális városvezetés által örökül hagyott áldatlan állapotok miatt. Mostanra Magyarországon rendelkezésre áll annyi menedékhely, ahány ember fedél nélkül van, 2012-ben a kormány 8,5 milliárd forintot fordított a hajléktalanok ellátására. A jövőben a közrend, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében lesz megtiltható az életvitelszerű utcán élés, tehát szó sincs arról, hogy mondvacsinált okokból üldöznék a nehéz sorba jutott embereket.

A nyugati támadások másik része az Alkotmánybíróság jogkörei kapcsán körvonalazódott, azonban a megjelent kommentárok, beszámolók sok esetben messze álltak a valóságtól. A negyedik alaptörvény-módosítás értelmében bővül az Alkotmánybíróság jogköre, mivel ezentúl többen fordulhatnak a taláros testülethez, ezáltal erősödik a kontroll az állam felett. A mostani módosítás emellett bővíti az Ab hatáskörét is, mivel lehetőséget biztosít arra, hogy formai szempontból vizsgálja az alkotmánymódosításokat. Növeli a testület elfogadottságát, hogy az eljárások befejezését illetően ésszerű határidőket vezettek be.

Április 17-én napirendre kerül az Európai Parlamentben az alaptörvény negyedik módosítása. Az eseménynek már „megágyaztak” az utóbbi hetek kritikái a nemzetközi sajtó egyes orgánumai, valamint uniós politikusok részéről. A vádak azonban nem új keletűek, jó ideje szajkózott jelszavak visszhangzanak a bizalmatlanok részéről. Lapunk összeszedte, hogyan jutottunk el az újabb strasbourgi „összecsapásig”.

 

Orbán Viktor április 15-ei, Bilbaóban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, a magyar kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás európai bizottsági vizsgálatának befejezését, és azt követően készen áll a kérdések megvitatására.

 

Április 13-án Selmeczi Gabriella, a nagyobbik kormánypárt szóvivője is közölte, a Fidesz kész bárkivel párbeszédet folytatni az alkotmány negyedik módosításával kapcsolatban, mert elkötelezett az európai értékek és normák iránt, s ugyanígy elkötelezett a magyar családok, a nemzeti vagyon, a magyar föld, a felelős pénzügyi gazdálkodás mellett is.

A hazai balliberális erők egyik kedvelt célpontja az új választási rendszer, amelynek támadása kapcsán most már a tervezett voksolási csalások emlegetéséig is eljutottak. A törvényhozás a korábbi évtizedek átláthatatlan kampányfinanszírozása után úgy döntött, hogy korlátozza a politikai hirdetések közzétételét, amely az egyenlő esélyek és a tisztességes politikai verseny felé tett lépés. Korábban már maga az Alkotmánybíróság is leszögezte: a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvalósulása érdekében a törvényhozó korlátokat, feltételeket állíthat a politikai hirdetés közzétételére vonatkozóan.

Sokan a szólásszabadság korlátozásaként kívánják beállítani a gyűlöletbeszéd szabályozását, azonban Magyarország a saját bőrén tapasztalta meg a náci és a kommunista diktatúra embertelen tetteit, éppen ezért tűrhetetlen, hogy valaki ezek felemlegetésével fenyegessen. Az Ab korábbi gyakorlata is világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért szükséges az alaptörvényben való szabályozása.

A módosításra egyébként az Európa Tanács korábbi ajánlása alapján is szükség volt, mivel szerintük a véleményszabadság túl széles értelmezése gátolja a hatékony fellépést a szélsőségesekkel szemben. Egyébként Romániában egy, a magyarnál sokkal szigorúbb szabályozás van életben: keleti szomszédunkban tiltják a nemzet és az ország gyalázását, és például az AIDS-betegek iránti gyűlöletkeltést is büntetik.

Szintén támadásokat kapott a január 1-je óta működő Országgyűlési Őrség is, azonban a magyar szabályozás a világ demokráciának nagy többségében alkalmazott megoldást valósítja meg. Ez a gyakorlat honos Ausztriában, Németországban, Dániában, Franciaországban, Görögországban. Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban.

Schöpflin Györgynek, a Fidesz európai parlamenti képviselőjének a New Europe-ban írása, a Rzeczpospolita című konzervatív lengyel napilapban pedig nyilatkozata jelent meg hétfőn az alkotmánymódosításról. „A komolyan érdeklődők könnyen megbizonyosodhatnak afelől, hogy a magyarországi hajléktalanokat nem kriminalizálják, a vallásszabadságot nem fenyegetik, az alkotmánybíróság hatáskörét nem nyirbálják meg, a médiaszabadság pedig nem csorbul. Hacsak a megfigyelő nem dönt úgy, hogy az Orbán-kormány minden cselekedetét a lehető legnegatívabb olvasatban értelmezi” – írta a politikus.

 

„Habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül” – mondta Navracsics Tibor korábban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni két-három olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal az alapértékek megsértésének lenne tekinthető. „Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – tette hozzá. A miniszter azonban ebben a helyzetben sem számít az uniótól olyan lépésekre, melyek irányváltásra kényszeríthetik a kormányt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet kész a párbeszédre, és racionális érvekkel meggyőzhető.

 

Március 29-én újabb támadás érte a magyar kormányt a német sajtóban. Egy gyerekműsorban sugárzott propaganda után most a hamburgi székhelyű NDR csatorna ábrázolta táncoló kesztyűbábként a magyar kormányfőt, amiért sérelmezte, hogy politikai agymosásnak tették ki a német gyerekeket.

 

Közben egyre több helyről állnak ki hazánk mellett, legutóbb Klaus von Dohnanyi német szociáldemokrata politikus nyilatkozta: a magyar kormány tevékenységének számos pontját lehet bírálni, az azonban „tiszta hülyeség”, hogy Magyarország nem demokrácia.

 

Nemrégiben gyakorlatilag helyrerakta Paul Lendvait a Die Presse objektív cikke a magyar földtörvényről. Ismert, Lendvai a közelmúltban egy bulvárlapnak adott „objektív” beszámolót hazánkról Gulyás-orbánizmus nacionalista szósszal címmel.

 

Tibor Fischer, Nagy-Britanniában élő magyar származású író „Mi a csoda ez az ostoba képtelenség, amit Magyarországról terjesztenek?” címet viselő publicisztikájában a Magyarországról szóló külföldi sajtóértékelésekről közölt írást a múlt héten.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.