Bajnai az ATV Start című műsorában hétfő reggel arról beszélt, hogy két veszélyt lát a határon túli magyarok szavazásával kapcsolatban. Szerinte erős szándék van arra, hogy a határon túliakat túszként használják a választási manipulációhoz, például az a javaslat, hogy ne lehessen nyilvántartást vezetni a határon túli szavazókról, csalásra ad lehetőséget. Ezért fontos, hogy tiszta és érthető legyen a választási folyamat – emelte ki Bajnai.
Mint ismert Bajnai a mostani interjújában arra a javaslatra utalt, amelyet március 25-én vont vissza a fideszes Potápi Árpád. A kormánypárti képviselő azt kezdeményezte, hogy – nemzetbiztonsági érdekből vagy a külügyi kapcsolatok védelme érdekében – az állampolgársági kérelmet beadók állampolgárság szerinti megoszlására és a benyújtás földrajzi helyére vonatkozó adat megismerése iránti igény teljesítése legyen megtagadható.
Azt, hogy a volt miniszterelnök és köre folyamatosan csúsztat és manipulál az új választási rendszer kapcsán, egyáltalán nem újdonság, erről bővebben itt olvashat. A volt kormányfő és támogatói többek között azt is állították, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban a Fidesznek kedvez az átalakítás, miközben ez egyáltalán nem így van. Vélhetően a választási csalás emlegetésével Bajnai már előre így próbálja megmagyarázni a várható vereséget, ráadásul külföldi barátai is egyre többször beszélnek erről, anélkül hogy a tényekkel tisztában lennének.
A választási csalás emlegetése a hazai baloldal történetében nem egyedülálló, főként amikor a felmérések szerint hátrányban vannak. Kovács László, az MSZP elnöke 2002 márciusában arról beszélt, hogy a Fidesznek és az Új Baloldalnak voltak olyan ajánlószelvényei Hajdú-Biharban, amelyek ugyanazoktól az emberektől származtak. Kovács szerint, bár megsemmisítették az ajánlószelvényeket, ki kell vizsgálni a választási csalást.
Bajnai Gordon hétfői nyilatkozata feltűnően hasonlít Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora korábbi megjegyzésére, miszerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogó módon ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Minderről Sári Miklós, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője úgy vélekedett az MNO-nak adott nyilatkozatában, hogy éppen a kritizált új választási eljárási törvény teremti meg a széles jogi kereteit annak, hogy a nemzetközi megfigyelők részt vehessenek az egész választási folyamatban, betekinthessenek a papírokba és másolatot is készíthessenek a különféle jegyzőkönyvekről. Erről a korábbi jogszabály nem rendelkezett, így most pontosabb törvényi előírásról beszélhetünk, tette hozzá.
A határon túl élő szavazók kapcsán az OVI vezetője elsőként arra hívta föl a figyelmet, hogy az a névjegyzék, amely alapján voksolni fognak, még össze sem állt, mivel a regisztrációs időszak csak augusztus 1-jén fog kezdődni. Névjegyzékbe kell vetetniük magukat – tette hozzá az elnök. Sári szerint az is hibásan jelenik meg a sajtóban, hogy az egyszerűsített honosítással állampolgárságot szerzők tömege automatikusan rákerül a névjegyzékre. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok közül csak a regisztrált, választásra jogosult nagykorúak szavazhatnak.
Az a fontos, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok személyi azonosító vagy pedig a magyar állampolgárságot igazoló okirat típusa és száma alapján törvényesen azonosíthatók legyenek – jelentette ki a választási iroda vezetője. „A választási igazgatásnak nincs szüksége arra, hogy melyik országból jelentkeznek be, a lényeg az, hogy rendelkeznek-e hivatalos magyar állampolgársággal, és a szavazási levélcsomag kézbesítését hova kérik”. A választási iroda vezetője elmondta, hogy a végrehajtási rendeletek még nem születtek meg a szavazás pontos módjáról.
