Brüsszel újabb tagállamot szorongat Ukrajna miatt

A Nézőpont Intézet szakértője szerint az Európai Bizottság óriási politikai és sajtónyomást helyez Belgiumra, amiért az nem hajlandó támogatni a befagyasztott orosz vagyon Ukrajnának történő átadását. A történet ismerős lehet: Magyarország is így járt, amikor szembement a brüsszeli elvárásokkal.

Ursula von der Leyen, az EU elnöke (balra), Bart De Wever miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben 2025. december 5-én Fotó: Nicolas Maeterlinck Forrás: Belga/AFP

Zemplényi Lili, a Nézőpont Intézet európai uniós szakértője arról írt közösségi oldalán, hogy Belgium hetek óta ellenáll annak a brüsszeli tervnek, amely 135 milliárd eurót adna Ukrajnának úgynevezett „jóvátételi hitel” formájában a befagyasztott orosz vagyonból.

De Wever az orosz pénzeszközök kapcsán felhívta a figyelmet Brüsszel helytelen döntésére  (Fotó: Belga/AFP/Jonas Roosens)

Belgium hetek óta erős ellenállást tanúsít azzal a tervvel szemben, hogy a befagyasztott orosz vagyonból 135 milliárd eurót egy »jóvátételi hitelt« formájában átadják Ukrajnának. A belgák félnek a döntés jogi és pénzügyi következményeitől, ami akár súlyos anyagi következményekkel is járhat a kis ország számára

– fogalmazott a szakértő.

A belga kormány szerint a lépésnek súlyos jogi és pénzügyi következményei lehetnek, amelyek különösen egy kisebb tagállamot terhelhetnek meg. Éppen ezért nemcsak a kormány, hanem az ellenzék is egyetért abban, hogy Brüsszel túl messzire megy.

Brüsszel nem tágít: Ursula von der Leyen személyesen győzködi a belgákat

Brüsszel azonban nem fogadja el a nemzeti álláspontot: Ursula von der Leyen és a német kancellár, Friedrich Merz közös vacsorán igyekeztek megtörni Bart De Wever belga miniszterelnök ellenállását.

Vagyis az Európai Bizottság nem technikai vitát, hanem politikai pressziót alkalmaz – ahogy ezt Magyarország is többször megtapasztalta, amikor ellenvéleményt fogalmazott meg Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban

– mutat rá bejegyzésében a szakértő.

A brüsszeli sajtó közben azt sulykolja: Belgium „moralitása” kérdéses, mivel profitál a befagyasztott orosz vagyonon keresztül. A narratíva lényege: a belgák több bevételt szereznek Oroszországtól, mint amennyit Ukrajnának adnak.

Zemplényi Lili szerint ez klasszikus lejárató kampány egy olyan tagállam ellen, amely a saját nemzeti érdekeit védi.

A kérdés: kinek a terhére lesz az „európai szolidaritás”?

Ha a tagállamokban a józan ész politikája nem tart ki, akkor a bizottság tervei hatalmas anyagi terhet fognak róni az európai állampolgárokra, egy olyan ország támogatása érdekében, aki nem tagja az európai közösségnek

– összegezte a Nézőpont Intézet szakértője.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az EU elnöke (balra), Bart De Wever miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben 2025. december 5-én (Fotó: Belga/AFP/Nicolas Maeterlinck)