Ezért nem mer Belgium rábólintani az orosz vagyon elkobzására

Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy Belgium rábólintson a Brüsszelben zárolt, mintegy 140 milliárd eurós orosz vagyon Ukrajnának juttatására. Belgium viszont attól tart, hogy egy későbbi visszafizetési kötelezettség teljes terhe rá maradna. Emiatt a Bizottság olyan jogi megoldáson dolgozik, amely megkerülné a tagállamok vétóját, és ami mentén a jövőben, a szankciók meghosszabbításához elegendő lenne a minősített többség.

Kaja Kallas és Ursula Von der Leyen Fotó: NICOLAS TUCAT Forrás: AFP

Az Európai Bizottság továbbra is azon dolgozik, hogy rávegye Belgiumot: járuljon hozzá a Brüsszelben zárolt, körülbelül 140 milliárd eurós orosz vagyon Ukrajnának történő átadásához. A cél az, hogy az EU még ebben a hónapban véglegesítse a pénzügyi tervezetet. Belgium viszont attól tart, hogy ha később az összeget vissza kellene szolgáltatni Oroszországnak, akkor az teljes mértékben rajtuk kérnék számon – írja a Politico. 

Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke aggódik
Fotó: NICOLAS MAETERLINCK / BELGA MAG

Korábban arról lapunk is beszámoltunk, hogy Kaja Kallas igyekszik rávenni az uniós kormányokat, hogy adják át Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyont, ám eddig nem sikerült áttörést elérnie. Diplomáciai értesülések szerint 

a Bizottság most azon dolgozik, hogy Belgiumot mentesítse a visszafizetési felelősség alól. 

Az aggodalom érthető, hiszen akár egyetlen tagállam – például Magyarország vagy Szlovákia – megakadályozhatná a Moszkva elleni szankciós intézkedések meghosszabbítását, ami Belgiumot rögtön arra kényszerítené, hogy visszafizesse a pénzt Oroszországnak. A Bizottság most olyan megoldást javasol – az uniós szerződés 122. cikkére hivatkozna – amely lehetővé tenné, hogy a szankciók meghosszabbításához ne legyen szükség teljes egyhangúságra. 

A brüsszeli folyamatokat ismerő diplomaták azt is jelezték, hogy a jövőben ritkábban, nem félévente, hanem akár háromévente vizsgálnák felül az oroszok elleni szankciós intézkedéseket. A gyors döntéshozatal most Brüsszelnek azonban kulcsfontosságú, mert az Ukrajnának szánt uniós keret tavaszra kiürülhet, és külső források nélkül az ország lehetőségei drasztikusan beszűkülnek az orosz erőkkel szemben. 

A Politico által megszerzett dokumentumok szerint az Európai Bizottság 165 milliárd eurós, úgynevezett jóvátételi kölcsönt javasol Ukrajnának azokra az orosz állami vagyonokra alapozva, amelyek befagyasztásra kerültek Belgiumban. A jóvátételi kölcsön pedig egy nagyobb, akár 210 milliárd euró értékű pénzügyi csomag része, amelynek 

célja, hogy a következő években életben tartsa Kijev pénzügyeit.

Brüsszel kölcsönt ad Ukrajnának, amit a Belgiumban befagyasztott orosz állami vagyon készpénzértékéből finanszíroznának (Fotó: NICOLAS TUCAT / AFP)

A 165 milliárd eurós jóvátételi kölcsön 25 milliárd eurónyi, a blokk területén magánbanki számlákon zárolt orosz állami eszközt tartalmaz, valamint a Belgiumban működő Euroclear bankban tartott 140 milliárd eurót.

Ukrajna hadipénztára áprilisra ürülhet ki teljesen.

Ukrajnának pedig csak akkor kellene visszafizetnie a hitelt, ha Oroszországgal lezárul a konfliktus és az jóvátételt fizet – ezt azonban a szakértők elég valószínűtlen forgatókönyvnek tartják.

A jóvátételi kölcsönön belül 115 milliárd eurót Ukrajna védelmi iparának finanszírozására különítettek el, 50 milliárd euró Kijev költségvetési szükségleteit fedezné, a csomag fennmaradó 45 milliárd euróját pedig a G7-ek által 2024-ben Ukrajnának nyújtott hitel visszafizetésére fordítanák.

A tervezet fő akadálya továbbra is a belga kormány. Maxime Prévot belga miniszterelnök-helyettes szerdán reggel újságíróknak a NATO-ülés margóján azt mondta:

Frusztráló érzésünk van, mintha nem hallottak volna meg minket.

Belgium attól tart, hogy Oroszország megtorlást alkalmazna az állammal és a befagyasztott eszközöket kezelő pénzügyi letétkezelővel, az Euroclear-rel szemben. A belga kormány garanciákat követel az uniós országoktól.

Borítókép:  Kaja Kallas és Ursula Von der Leyen (Fotó: AFP)