Az alaptörvény-módosítás parlamenti elfogadása előtt összeállított munkadokumentum az alkotmánymódosítás kapcsán két olyan rendelkezést emelt ki, amelyek „súlyos aggodalomra adnak okot”. Az egyik, hogy az alkotmánybíróság a jövőben kizárólag formai és eljárási szempontból vizsgálhatná az alkotmányt és módosításait; azt nem ellenőrizhetné, hogy egy-egy módosítás összhangban van-e az alkotmányos jogállamiság elveivel. Vagyis az alaptörvényhez a jövőben bármilyen tartalmú módosítás elfogadható – áll a dokumentumban, amely szerint ezzel az Ab megszűnik az alaptörvény legfőbb őre lenni, mert a törvényhozás a jövőben kedvére módosíthatja az alkotmányt, akár az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétesen is. Súlyosan aggályosnak tartja emellett az irat azt a passzust is, amely hatályon kívül helyezi az alkotmánybíróság korábbi határozatait.
A munkadokumentumban Rui Tavares, a téma jelentéstevője megjegyezte, hogy az alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek találta a felsőoktatásban állami finanszírozással tanulók szabad mozgásának korlátozását és a hajléktalanság büntethetőségét; a mostani módosítás után viszont az alaptörvény lehetőséget ad ilyen jogszabályok megalkotására. Tavares szerint a korábban alkotmányellenesnek talált szabályok alkotmányos szintre emelése önmagában cáfolja azt, hogy az alaptörvény negyedik módosítása puszta technikai formalitás volna, ahogyan azt a magyar hatóságok állítják.
Rui Tavares a bizottságban három kérdést fogalmazott meg a magyarországi változásokkal kapcsolatban. Egyrészt választ keresett arra, vajon rendszerszintűek ezek a változások; összhangban vannak-e az Európai Unió szerződésében lefektetett alapértékekkel, illetve jelentenek-e azoktól távolodó trendet; harmadrészt pedig milyen mechanizmusra lenne szükség ahhoz, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő.
A munkadokumentum vitájában több magyar képviselő is felszólalt.
Hecckampány
A fideszes Hankiss Ágnes a bizottság szeptemberi, budapesti tényfeltáró missziójának munkáját tette szóvá. Úgy vélte, hogy a küldöttség olyan dolgokat kért számon, amelyekben az uniónak semmilyen kompetenciája nincs, valamint olyanokkal folytatott beszélgetést, akik nem legitim, reprezentatív képviselői a magyar társadalomnak. Hankiss elmondta, bohózatnak tűnt számára, ami történt, nem tényszerű és átlátható tájékozódás zajlott, hanem a magyar jobbközép kormány elleni, politikai forgatókönyv alapján felépített hecckampány.