Alkotmánymódosítás: hol vannak a vádlók bizonyítékai?

Az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgálták az Európai Parlament (EP) brüsszeli épületében.

Hankiss Ágnes állításaival a bizottság több képviselője nem értett egyet. A szintén néppárti Frank Engel szerint kiegyensúlyozott párbeszédet sikerült folytatniuk Budapesten. Visszautasította az előre megírt politikai forgatókönyv, a prekoncepció vádját Anthea McIntyre brit konzervatív képviselő is.

A Magyar Szocialista Párt EP-képviselője, Göncz Kinga pozitívként értékelte, hogy az alaptörvénybe a márciusi módosítással bekerült a gyűlöletbeszéd tilalma. Sérelmezte ugyanakkor, hogy az alaptörvény a magyar nemzet méltóságának megsértését is szankcionálhatóvá teszi, mert annak fogalma nem eléggé körülhatárolt. A szocialista politikus emlékeztetett, hogy a munkadokumentumokat újra és újra át kellett dolgozni a folyamatos magyarországi változások miatt, és ezt is a probléma egyik tünetének nevezte. Ha mi nem tudjuk követni az eseményeket, hogyan követhetné a lakosság, a nép? – tette fel a kérdést a bizottságban Göncz.

A fideszes Gál Kinga, aki a szakbizottság alelnökeként a bizottsági ülést is vezette, rámutatott, hogy az elmúlt hónapokban egyetlen olyan esetet sem sikerült bizonyítani, amelyben a jogállamiság, a demokrácia vagy alapjog sérült volna. A felmerült problémákat a rendszer maga korrigálta, amit Gál az intézményrendszer és a jogállamiság működésének bizonyítékaként értékelt. „A magyar parlamentben azért kapott kétharmadot a Fidesz, mert a magyar nép úgy látta 2010-ben, hogy probléma volt a jogállamisággal és a demokráciával, (...) és gondolom, hogy ha úgy látja, hogy tényleg ilyen veszélyben van a demokrácia és a jogállamiság, akkor ezt a parlamenti felhatalmazást 2014-ben megvonná. Elég érettek a magyar választók ehhez” – fogalmazott Gál.

A német baloldal képviselője, Cornelia Ernst nem vitatta, hogy a magyar törvényhozás kétharmados többségét demokratikusan választották meg, „de ez nem jelent felhatalmazást arra, hogy azt csináljon, amit akar” – vélte a német képviselő.

Rui Tavares jelentéstevő zárszavában kifejtette, hogy az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló eljárás nemcsak Magyarországról szól, hanem az egész Európai Unióról. Hankiss Ágnesnek válaszolva megismételte, hogy cél a tényszerűség és az átláthatóság, Budapesten pedig sokakkal találkoztak, többek között az Országos Bírósági Hivatal képviselőivel, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel és civil szervezetekkel is.

Schöpflin György a magyar alkotmánymódosítás szövegét idézte, hogy cáfolja az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadtnak az alkotmánymódosítással kapcsolatban kifejtett elítélő nézeteit. A fideszes európai parlamenti képviselő tévesnek nevezte az európai alapértékek súlyos magyarországi veszélyeztetettségére vonatkozó állítást.

Március 29-én újabb támadás érte a magyar kormányt a német sajtóban. Egy gyerekműsorban sugárzott propaganda után most a hamburgi székhelyű NDR csatorna ábrázolta táncoló kesztyűbábként a magyar kormányfőt, amiért sérelmezte, hogy politikai agymosásnak tették ki a német gyerekeket.

Közben egyre több helyről állnak ki hazánk mellett, legutóbb Klaus von Dohnanyi német szociáldemokrata politikus nyilatkozta: a magyar kormány tevékenységének számos pontját lehet bírálni, az azonban „tiszta hülyeség”, hogy Magyarország nem demokrácia.

Nemrégiben gyakorlatilag helyrerakta Paul Lendvait a Die Presse objektív cikke a magyar földtörvényről. Ismert, Lendvai a közelmúltban egy bulvárlapnak adott „objektív” beszámolót hazánkról Gulyás-orbánizmus nacionalista szósszal címmel.

Tibor Fischer, Nagy-Britanniában élő magyar származású író „Mi a csoda ez az ostoba képtelenség, amit Magyarországról terjesztenek?” címet viselő publicisztikájában a Magyarországról szóló külföldi sajtóértékelésekről közölt írást a múlt héten.