Az irat értékelése szerint a „csak” egyéves alkotmányhoz februárban 9 oldal terjedelmű, 22 pontos módosítást terjesztettek elő egyéni képviselői indítvány formájában, majd el is fogadták, annak dacára hogy az Európa Tanács főtitkára a voksolás elhalasztását kérte annak érdekében, hogy a Velencei Bizottság – az ET jogi tanácsadó testülete – értékelni tudja a módosításokat.
Az alkotmánymódosítás célja a dokumentum szerint, hogy – a választási regisztráció kivételével – az alaptörvénybe emelje azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyeket azért semmisített meg az alkotmánybíróság, mert nem átmenetiek. Az irat ismerteti, hogy az alkotmánybíróság felszólította a törvényhozást, hogy ha ezeket a kérdéseket mégis szabályozni óhajtja, akkor vizsgálja meg, hogy milyen jogforrási szinten teszi.
Schöpflin György a magyar alkotmánymódosítás szövegét idézte, hogy cáfolja az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadtnak az alkotmánymódosítással kapcsolatban kifejtett elítélő nézeteit. A fideszes európai parlamenti képviselő tévesnek nevezi az európai alapértékek súlyos magyarországi veszélyeztetettségére vonatkozó állítást.
Március 29-én újabb támadás érte a magyar kormányt a német sajtóban. Egy gyerekműsorban sugárzott propaganda után most a hamburgi székhelyű NDR csatorna ábrázolta táncoló kesztyűbábként a magyar kormányfőt, amiért sérelmezte, hogy politikai agymosásnak tették ki a német gyerekeket.
Közben egyre több helyről állnak ki hazánk mellett, legutóbb Klaus von Dohnanyi német szociáldemokrata politikus nyilatkozta: a magyar kormány tevékenységének számos pontját lehet bírálni, az azonban „tiszta hülyeség”, hogy Magyarország nem demokrácia.
Nemrégiben gyakorlatilag helyrerakta Paul Lendvait a Die Presse objektív cikke a magyar földtörvényről. Ismert, Lendvai a közelmúltban egy bulvárlapnak adott „objektív” beszámolót hazánkról Gulyás-orbánizmus nacionalista szósszal címmel.
Ennek kapcsán az európai parlamenti dokumentum az alaptörvény mostani módosításából két olyan rendelkezést emel ki, amely „súlyos aggodalomra ad okot”. Az egyik, hogy az alkotmánybíróság a jövőben kizárólag formai és eljárási szempontból vizsgálhatná az alkotmányt és módosításait, azt nem ellenőrizhetné, hogy egy-egy módosítás összhangban van-e az alkotmányos jogállamiság elveivel. Vagyis az alaptörvényhez a jövőben bármilyen tartalmú módosítás elfogadható – állapítja meg a Tavares által jegyzett munkadokumentum, amely szerint ezzel az alkotmánybíróság megszűnik az alaptörvény legfőbb őre lenni, mert a törvényhozás a jövőben kedvére módosíthatja az alkotmányt, akár az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétesen is. „Magától értetődik, hogy a hatalom ilyen eltolódása a parlament javára, az alkotmánybíróság rovására súlyosan aláássa a hatalmi ágak szétválasztását s a fékek és egyensúlyok rendszerét” – fogalmaz az irat, amely megjegyzi, hogy a valódi jogállami demokrácia nem pusztán a parlamenti többség uralmát jelenti, mert akkor a többség akár le is bonthatja a demokráciát. A korszerű demokratikus törvényhozó nem mindenható – szögezi le a dokumentum.
Súlyosan aggályosnak tartja a munkadokumentum azt a módosítást is, amely hatályon kívül helyezi az alkotmánybíróság korábbi határozatait. Ezzel a dokumentum szerint a módosítás húsz év alkotmányjogi gyakorlatát törli el, dacára hogy annak joghatása nem változik. A dokumentum szerint ez a módosítás az alaptörvénnyel is szembemegy, mert az kimondja, hogy az alaptörvényt a történeti alkotmányos vívmányokkal összhangban kell értelmezni, az Ab határozatait pedig ilyen vívmánynak tekinti.
Az alaptörvény negyedik módosítása a dokumentum szerint ezenkívül több alapvető jogot szűkít, például a szólásszabadságot, amely nem terjedhet ki többek között a magyar nemzet méltóságának megsértésére, a „magyar nemzet” fogalma ugyanakkor jogilag nincs elégségesen körülhatárolva.
Az iratban Tavares megjegyzi, hogy a taláros testület korábban alkotmányellenesnek találta a felsőoktatásban állami finanszírozással tanulók szabad mozgásának korlátozását és „a hajléktalanság büntethetőségét”, a mostani módosítás után viszont az alaptörvény lehetőséget ad ilyen jogszabályok megalkotására. A zöldpolitikus szerint a korábban alkotmányellenesnek talált szabályok alkotmányos szintre emelése önmagában cáfolja azt, hogy az alaptörvény negyedik módosítása puszta technikai formalitás volna, ahogyan azt a magyar hatóságok állítják. Tavares szó szerint idézi Sólyom Lászlónak a Népszabadság hasábjain megjelent írását, amelyben az Ab egykori elnöke úgy fogalmaz: „ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel”.
Rui Tavares a dokumentumban tudatja: a munkában a politikai paletta több pártja is részt vett, és a magyar hatóságok észrevételeit is figyelembe vették. Az irat ismerteti az uniós szerződésben foglalt alapértékeket, amelyekről megállapítja, hogy nemcsak az EU-tagság előfeltételei, de ahhoz is elengedhetetlenek, hogy egy tagállam megtartsa előjogait. A politikus emlékeztet, hogy a szerződés 7. cikkelye lehetőséget ad arra, hogy ez értékek súlyos és tartós megsértése esetén az adott tagállam tagságból fakadó jogait felfüggesszék.
Az EP-jelentéstevő „antiszemita és romaellenes megnyilatkozásokról” is említést tesz, amelyek szerinte – az „állami újságíródíj odaítélésével” együtt – „súlyos aggodalomra adnak okot” a rasszizmus és az intolerancia magyarországi helyzetével kapcsolatban.
