A nem vallásos emberek számára is jobb egy olyan társadalom, amely keresztény értékekre épül – mondta Orbán Viktor az El Mundo című spanyol lap szombati számában megjelent interjújában, amelyben egyebek között az állam konstruktív elemének nevezi az etnikai és vallási kisebbségeket, Magyarország számára pedig igazságosabb bánásmódot tart szükségesnek az Európai Unió részéről, elutasítva a kettős mérce alkalmazását.
A miniszterelnök felhívja a figyelmet arra, hogy az eurózónán belül is vannak különbségek az egyes országok között, különösen abban, hogyan szerezzenek befektetéseket, ezek a különbségek pedig megnehezítik az egység fenntartását. Magyarország – mint eurózónán kívüli ország – ugyanakkor megköveteli, hogy tartsák tiszteletben a válsághelyzetre való reagálásának módját, még abban az esetben is, ha ez a reakció eltér az eurózóna országaiban alkalmazottól.
A magyar alkotmány konstruktív, nem liberális, de nem is konzervatív, olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok fontosnak tartanak, ez az alkotmány a közjót szolgálja – jelentette ki Orbán Viktor.
A lap munkatársa részletesen kérdezte a magyar miniszterelnököt az európai keresztény értékekkel kapcsolatos véleményéről. Orbán megállapította: Európában két nagy tévedés van a kereszténységet illetően. Az egyik az a nézet, amely szerint a kereszténységnek nem volt döntő szerepe a földrész történelmében. Márpedig tisztelnünk kell múltunkat – szögezte le a miniszterelnök. A másik tévedés pedig az, hogy az európai értékek és intézmények képesek fennmaradni keresztény alapok nélkül. „Hiszem, hogy mind az EU, mind annak lakossága számára hasznos lenne megszilárdítani a keresztény gyökereket”. Kereszténység nélkül a magyar nemzetnek nem lett volna esélye túlélni az utóbbi ezer évet – hangsúlyozta Orbán.
Az El Mundo munkatársa egyik kérdésében utalt egyes emberjogi szervezetek véleményére, miszerint a magyar alkotmány nem szavatolja teljes egészében a kisebbségek jogait. Orbán kijelentette: a magyar alkotmány kimondja, hogy fontosak a kisebbségek. Az etnikai kisebbségek az állam konstruktív elemét képezik. „Őket ugyanolyan mértékben tiszteljük, mint saját magunkat” – idézte a miniszterelnököt a lap. A vallási kisebbségek vagy a nem keresztény csoportok védelme biztosított mind egyéni, mind közösségi szinten. Az alkotmány ugyanis egyik részről a keresztény, másik részről pedig az európai értékeken alapul – mondta. Ez az alkotmány olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok szükségesnek tartanak, hiszen ez az alkotmány a közjót szolgálja – fogalmazott.
Mint mondta, a keresztény értékek egész Európa számára fontosak. Az EU-n belül a keresztények a politikai és közéletben kevésbé aktívak, mint a liberálisok vagy a szocialisták – állapította meg a miniszterelnök, aki szerint sok keresztény ember meg van győződve arról, hogy a kereszténység magánügy. Csakhogy ez nem így van – szögezte le. Az Isten és a vele való kapcsolatunk valóban magánügyünk, de a kereszténység olyan értékeket, erkölcsi normákat ölel át, amelyekkel összhangban szervezhetjük meg egész életünket. Egy olyan társadalom, amely keresztény értékeken alapul, még a nem vallásos emberek számára is előnyös, hiszen a közjóra összpontosítja a figyelmet. Mi, keresztények mindig a szabadság hívei vagyunk – mondta Orbán a spanyol lapnak.
Orbán jó választásnak tartja a mostani pápa személyét, aki Európa számára fontos dologról beszél, arról, hogy a javakat igazságosabban kell elosztani. Az interjú további részében szóba került a magyarországi médiatörvénnyel kapcsolatos európai bírálat. Orbán ezzel kapcsolatosan is a kettős mérce ellen emelte fel szavát. Megállapította: olyan dolgok miatt kritizálnak bennünket, amelyek miatt más országokat nem. A médiatörvényben például nincs semmi olyan, ami ne lenne megtalálható az EU más jogszabályaiban is. Európa már csak ilyen: olykor igazságos, olykor pedig nem – mondta Orbán.
