Ne félinformációk alapján ítéljék meg az alkotmánymódosítást

A negyedik módosítás kapcsán a szakmai érvek sok esetben politikailag motiválttá, információ- és háttértudás-szegénnyé váltak – írja a Századvég.

A Századvég Alapítvány szerint a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi szempontú alkotmánybírósági felülvizsgálata olyan különleges lehetőség, amely vagy csak rendkívüli körülmények között, vagy csak kifejezett alkotmányos felhatalmazás alapján alkalmazható. Az előbbi esetre leginkább a nyugati kultúrkörön túli példákat találunk (Srí Lanka, Kolumbia, Banglades), míg kifejezett alkotmányos szintű felhatalmazást a magyar alaptörvényben egyáltalán nem láthatunk. Európán belül az számít általánosan elfogadott konvenciónak, hogy az alkotmánybíróságok legfeljebb formai szempontból vizsgálják az alkotmánymódosításokat. Több esetben az alkotmánybíráskodási funkciót ellátó intézmények önkontrollt gyakorolva és alkotmányos felhatalmazásukon nem túlterjeszkedve maguk utasították el a tartalmi felülvizsgálat lehetőségét – legegyértelműbben talán Írországban és Franciaországban. Ezt kiegészítve azt gondolják a kutatók, hogy a negyedik módosítás azzal, hogy kifejezetten elismerte a formai felülvizsgálhatóság lehetőségét, semmiképp sem jelent visszalépést a testület húszéves gyakorlatához képest.

Szintén a viták középpontjába került az alaptörvény módosításának egyházalapításra vonatkozó része. Szakmai szempontból teljesen alaptalannak tartják a felvetést, mely szerint noha az egyházalapítással kapcsolatban a jogorvoslati lehetőségek felé nyitottabb normaszöveg vált az alaptörvény részévé, ez az Alkotmánybíróság által felvetett kritikákat nem fogja orvosolni. Az elemzés kitér arra, hogy az alaptörvény-módosítás és az annak alapján az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat olyan komplex elismerési rendszert dolgozott ki, amely valamennyi eddig felmerült – sokszor nem alap nélküli – félelmet eloszlat a kérdésben. Ezzel Magyarországon olyan elismerési rendszer jön létre, amelynek alapvető elemei alkotmányossági aggályokat nem vethetnek fel, illetve más uniós országoknál is megtalálhatók – például Belgium, Litvánia a parlamenti elismerés szempontjából és Németország az alkotmányjogi panasz mint végső jogorvoslat tekintetében.

A Századvég Alapítvány félrevezetőnek tartja azt az állítást, amely szerint a hallgatói szerződés kifejezetten az Alkotmánybíróság ellenállásának letörése miatt vált az alaptörvény részévé. A kutatók álláspontja szerint az Ab kizárólag formai alapon semmisítette meg a hallgatói szerződés alacsonyabb jogforrási szintű szabályozását. Éppen ezért az elemzés is arra a következtetésre jut, hogy a jelenleg az Országgyűlés előtt álló, jelentősen könnyített feltételrendszer ki fogja állni az alkotmányosság próbáját. Ebben a körben utalni érdemes arra is, hogy nem véletlen, hogy az Európai Bizottság illetékesei is olyan tartalmú nyilatkozatokat tettek, melyek szerint egyelőre csak tovább vizsgálják a könnyített feltételek uniós joggal való összeegyeztethetőségét.

Az elemzés egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint a hajléktalanság kérdése olyan szociális probléma, amelyre a mindenkori kormányzatnak megoldást kell találnia. Ezt diktálja az emberi méltóság védelmével összefüggő kormányzati felelősség is. A hajléktalanság magyarországi állapotát vizsgálva azt láthatjuk, hogy az ellátórendszer működőképességének megőrzésén kívül nem sok javulás volt tapasztalható a rendszerváltozás óta, így kifejezetten üdvözlendő, hogy a mostani kormányzat az ellátórendszer javításával és az érintettek ellátórendszer felé terelésével akarja elősegíteni a hajléktalanok jobb életkörülményeit – írják. A kutatók álláspontja szerint a hajléktalanság kezelése érdekében tett hatósági intézkedéseknek mindig szorosan együtt kell járniuk az ellátórendszer fejlesztésével. Ha ez megvalósul, akkor végre alkalom nyílik arra, hogy ebben a két évtizede meglévő problémában Magyarországon előrelépés történjen.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének peráthelyezéssel kapcsolatos hatáskörével kapcsolatban a Századvég Alapítvány kutatói fontosnak tartják az olyan garanciarendszer kiépítését, amely megakadályozza még az elvi lehetőségét is annak, hogy a politikai motívumok árnyéka az egyes döntésekre rávetődjön. Az elemzés amellett érvel, hogy a most az Országgyűlés előtt lévő törvénymódosítások, amelyek az OBH-elnök döntését csak meghatározott ügycsoportok tekintetében, törvényi szinten rögzített objektív kritériumok mellett, az Országos Bírói Tanács kifejezett egyetértésében és a jogorvoslati jog biztosítása mellett teszik lehetővé, elegendőek ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége valóban megkérdőjelezhetetlen legyen. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor kifejezetten nyitottnak kell lenni a jobbító szándékú tanácsok, nemzetközi vélemények irányában.

A politikai reklámok kérdésében a Századvég elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormánypártok által javasolt megoldás uniós összehasonlításban abszolút elfogadott és bevett gyakorlat. Franciaországban például a magyar megoldással tökéletesen analóg szabályozást találunk, Spanyolországban szintén nem megengedett kampányidőszakban a kereskedelmi tévéken politikai hirdetést közzétenni. Ennek a korlátozásnak mindenhol az a legfőbb indoka, hogy a szegényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező kisebb pártok ne kerüljenek versenyhátrányba a nagy pártokhoz képest. A kutatók úgy gondolják, hogy ezt az érvet az Alkotmánybíróságnak a rendelkezés alkotmányosságának elbírálásakor hangsúlyosabban kellett volna figyelembe vennie. Ezzel együtt az alapítvány szerint a mostani felfokozott politikai helyzetben érdemes a jogalkotónak és az alkotmányozónak valamiképpen tekintettel lennie az Alkotmánybíróság korábbi döntésére azért, hogy a szükségtelen politikai vitákat elkerülje.

A Századvég Alapítvány kutatói – figyelve az elmúlt hetek eseményeit és azt, hogy az objektív nemzetközi kritikák megfogalmazását nyelvi korlátok is hátráltatták – azt javasolják, hogy az Országgyűlés törvénymódosítás révén tegye kötelezővé a jövőben a legfontosabb magyar törvényi szintű és alkotmánybírósági joganyag minél gyorsabb angol fordítását és annak nyilvánosságra hozatalát. A várakozások szerint ez az intézkedés alkalmas lehet arra, hogy segítségével a jövőbeli vitákat – amelyek bizonyosan nemzetközi színtéren is folyni fognak – szakmai keretek között lehessen tartani.