A hallgatói szerződések kérdésével foglalkozó munkacsoport múlt héten azt javasolta, hogy az állami ösztöndíjas hallgatóknak a végzés után húsz éven belül kelljen ledolgozniuk tanulmányi idejüket. Az emberi erőforrások minisztere pénteken ilyen tartalmú módosító indítványt nyújtott be a parlamentnek.
A nemzeti felsőoktatási törvény megváltoztatását célzó, az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat szerint a korábbi hallgatói ösztöndíjszerződés-kötési kötelezettség a Felsőoktatási Kerekasztal keretében folytatott egyeztetések eredményeként megváltozik. Az ösztöndíj és a vállalt kötelezettség arányban áll egymással – olvasható a dokumentumban. A javaslat alapján állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról.
Megmarad az állami támogatással tanuló hallgatók hazai munkavállalási kötelezettsége, de erről várhatóan nem kell külön megállapodást aláírniuk az állammal – tudta meg a Magyar Nemzet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökhelyettesétől. Körösparti Péter szerint már vizsgálják annak lehetőségét, hogy a polgári jogi szerződéses forma kikerülésével rögzítsék a feltételeket, végleges döntés a hónap közepére várható.
A Felsőoktatási Kerekasztal január közepén alakult, és a hónap végén tartotta első ülését. A tanácskozás a szakminiszter és a HÖOK által aláírt részmegállapodás alapján jön létre. A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza, amely a felsőoktatás finanszírozását, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az átalakítás átfogó tartalmi kérdéseit – például a rektorválasztást, a képzési struktúrát, a felvételi eljárást, az új gazdasági-pénzügyi irányítási rendszert – tekinti át.
A kerekasztal munkájában a HÖOK mellett részt vesz a Magyar Rektori Konferencia is. Balog Zoltán korábban azt mondta, hogy meghívást kapnak a kerekasztalra a gazdasági élet szereplői, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjai is.
