Ribóz, valamint más cukrok, köztük lixóz, xilóz, arabinóz (ezek öt szénatomos, a növényi rostokban is gyakori cukrok), glükóz (szőlőcukor, a sejtek elsődleges energiaforrása) és galaktóz (a tejcukor egyik alkotóeleme) jelenlétét mutatták ki – de dezoxiribózét nem.
„Ez páratlan felfedezés a földönkívüli anyagokban található cukrokkal kapcsolatban” – mondja Furukawa, aki hozzáteszi, hogy szinte az összes földi élet anyagcseréje a glükózra támaszkodik.
„Briliáns eredmény!” – magyarázza Sara Russell professzor a New Scientistnek. A londoni Természettudományi Múzeum munkatársa nem volt része a csapatnak, de szintén a Bennu mintákon dolgozik:
„Az egyetlen hiányzó összetevő a cukor volt, vagyis az RNS felépítéséhez szükséges összes elem megtalálható a primitív aszteroidákban.”
Furukawa és kollégái úgy vélik, a cukrok a Bennu ősi szülőégitestjén, a formaldehidet tartalmazó sós vizes közegekben zajló kémiai reakciók (úgynevezett formóz-reakciók) során képződtek.
„Az év elején arról számoltunk be, hogy sókat találtunk a visszaküldött mintában, és azt feltételeztük, hogy sós vízmedencék lehettek azon a nagyobb égitesten, amelyből a Bennu később kiszakadt” – mondja Russell. „Az ilyen környezetek tökéletes helyszínt biztosítanának az összetett szerves anyagok előállításához.”
Russell szerint bizonyítottan vannak sós folyadékok a Szaturnusz Enceladus holdján és a Ceres törpebolygón is, ami arra utal, hogy az élethez szükséges összetevők bőségesen megtalálhatók a Naprendszerben.
Furukawa munkája korábban már kimutatott ribózt és más cukrokat a Földön talált meteoritokban, de eddig aggodalomra adott okot, hogy ezek a vegyületek netán később, szennyeződés következtében juthattak csak a kőzetbe, miután elérték a Földet. „Ez a felfedezés végérvényes bizonyítékot szolgáltat.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!