A kastély, ahogy Madách Imre láthatta

Teljesen megújult az alsósztregovai Madách-kastély, ahol az író született és meghalt. Az utolsó pillanatban állították meg az épület pusztulását.

Madách Imre Alsósztregován született, itt halt meg, és itt írta meg Az ember tragédiáját, de Alsósztregova már évszázadokkal korábban, a 15. századtól a Madách család birtoka volt. Az író lakhelyét nagyapja, Madách Sándor kezdte el építtetni, miután a 17. században leégett a mai kastély helyén álló kúria. Nem tudjuk pontosan, ez az épület milyen lehetett. Az alsósztregovai kastély mostani felújításakor találtak ugyan reneszánsz épületmaradványokat, de ezeket a régészeti dokumentáció elkészítése után vissza kellett temetni. Sem forrás, sem technikai lehetőség nem volt a bemutatásukra. 

Azt viszont tudjuk, hogyan láthatta a kastélyt a 19. században a Tragédia szerzője. – Balogh Károly (Madách Sztregován nevelkedett unokaöccsének a fia) könyvet jelentetett meg Madáchról, ebben nagyon részletesen le van írva a kastély külseje, berendezése és az is, hogyan teltek itt Madách Imre és családja mindennapjai – mondja a kastélyavatás előtt Kovács Anna irodalomtörténész-muzeológus. Ő is tagja annak a magyar és szlovák szakemberekből álló csapatnak, akik az új alsósztregovai Madách-kiállítás megrendezésében segítenek. A tárlat legkorábban októberben nyílik meg – most még csak a kastély épületét adták át, szinte teljesen üresen, de tökéletesen felújítva. A kastélyátadón jelen volt Magyarország pozsonyi nagykövete, Balogh Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről Vígh Annamária, a közgyűjteményi főosztály vezetője, a szlovák kulturális minisztérium művészeti főosztályvezetője, Jana Mojzitova, valamint Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke.

Az alsósztregovai csend, amelyben a Tragédia megszületett, többé-kevésbé ma is a régi. A januári hidegben az egyelőre teljesen lakatlan kastélyban még a madáchi depresszió hangulata is meglegyinti a látogatót. A településnek alig több, mint ezer lakosa van. Ma már többségükben szlovákok, akik generációk óta büszkék világhírű magyar szülöttjükre. Ezt bizonyítja az is, hogy a kastély már nagyon régen Madách-emlékhelyként működött, és kétszer fel is újították a szocializmus alatt, bár ebben az utókor nem talált sok megköszönni valót. Papp Zsolt, a felújítást vezető építész a szerdai projektértékelőn bemutatott néhányat a korábbi felújítások szarvashibáiból. A vakolathoz például cementet használtak, ami nem engedte a falakat lélegezni, az aljzatba pedig negyven centiméter vastagon betont öntöttek, ami szintén akadályozta a szellőzést, ettől még jobban feláztak a kastély falai. Részben az ilyen meglepetések miatt készültek el később a felújítással, elméletileg októberben kellett volna átadni a kastélyt.

A csesztvei Madách-kúria, amellyel közösen nyerték meg az európai uniós pályázatot, már tavaly őszre elkészült. A határokon átívelő együttműködésre kiírt pályázatot 2010-ben nyerte el a Szlovák Nemzeti Múzeum részeként működő Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (SZMKM) és Nógrád megye, ahol a csesztvei Madách-kúria található. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma gyakorlatilag a megalakulása, 2003 óta álmodott az alsósztregovai kastély helyreállításáról. Az együttműködés pedig adta magát, a két Madáchhoz kapcsolódó helyszín között csak negyven kilométer a távolság. A projektre kétmillió eurót nyertek, ebből újult meg a csesztvei kúria és az alsósztregovai kastély, a keretből a két települést összekötő programokat szerveznek. Csesztvén megnyílt már a megújult Madách-kiállítás is, a sztregovai épület azonban még üresen áll. A korábbi kiállítás egy része a helyi evangélikus egyházközségnél, egy része Pozsonyban vészelte át a felújítást, és új tárgyakat is vásároltak már az új tárlathoz – mivel a Madách-hagyatékból alig maradt meg valami a 20. század viharai után, a szakértők kénytelenek hasonló korabeli bútorokkal és tárgyakkal berendezni a kastélyt. Ebben segít Balogh Károly könyve.

– Ahol lehetett, tartottuk magunkat Balogh Károly leírásához. Az oroszlánbarlangnak nevezett dolgozószobát és azokat a helyiségeket, amelyek közvetlenül kötődnek Madáchhoz – a szalont és édesanyja szobáját – teljesen a leírás szerint állítottuk helyre, és így is szeretnénk berendezni. Ragaszkodtunk ahhoz is, hogy a kiállításon a Tragédia minden színét megjelenítsük. A palota, vagyis a nagyterem, ahol a család és a vendégek találkoztak, reprezentatív célokat szolgál majd – konferenciákat, előadásokat, esküvőket tarthatnak majd itt. A pincében kis színházterem fog működni – mondja Jarábik Gabriella, a SZMKM igazgatója. Éveken át ő volt a projekt legfontosabb motorja, most pedig azon dolgozik, hogy magyar és szlovák forrásokat szerezzen a kiállítás megvalósítására. Erre már nem volt elég a pályázati keret, amelyből csaknem 1,4 millió eurót a végsőkig lepusztult alsósztregovai épület rendbetételére kellett fordítani.

Jarábik Gabriella azt mondta: tervezik, hogy májustól megnyitják az épületet a látogatók előtt, akkor is, ha az új kiállítás legkorábban csak idén októberben készülhet el. A múzeum Madáchról szóló szakirodalmat is gyűjtene Alsósztregován, és szerződést írt alá a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárával, hogy közös honlapot hozzanak létre, összegyűjtve mindent, amit Madáchról tudunk. Jarábik Gabriella elmondta: műfordítási projektjük is  van, nemrég megnyerték Jitka Rožňová neves szlovák műfordítót, hogy új Madách-fordításokat készítsen a múzeummal együttműködve. Szeretnék, ha a Madách-kastély nem egyszerű múzeum, hanem a környék kulturális központja lenne.